Prózapoétikai újítások Móricz Zsigmond Az Isten háta mögött című regényében

Móricz Zsigmond élete röviden

Móricz Zsigmond magyar író, újságíró, szerkesztő, a XX. századi realista prózairodalom egyik legkiemelkedőbb alakja.
1879. június 30-án született Tiszacsécsén, egyszerű református családból származott. Tanulmányait a debreceni református gimnáziumban kezdte, majd Sárospatakon folytatta, és végül Kisújszálláson fejezte be. Debrecenben, majd Budapesten járt egyetemre, ahol a Nyugat más szerzőivel közösen részt vett Négyesy László stílusgyakorlati szemináriumán.
Első műve, a Hét krajcár című novella 1908-ban jelent meg a Nyugatban.
Móricz Zsigmond a Nyugat első nemzedékének tagjai közé tartozott, 1929 és 1933 között a lap társfőszerkesztője volt.
Jellegzetes írói témái a parasztság, a kisvárosi élet és a dzsentrik világa. A valósághű ábrázolásmódra törekedett, írásait a realizmus és a naturalizmus jellemezte.

A hagyomány tartalmi megújítása

Móricz Zsigmond korai művei Gárdonyi Géza, Jókai Mór és Mikszáth Kálmán által megteremett anekdotikus hagyományhoz kapcsolódnak, azonban a történetmondást és a párbeszédeket főként az atmoszférateremtésre használja. Parasztábrázolása valósághű, a kendőzetlen és természetes bemutatásra törekszik, elődei idillikus ábrázolásmódjától elszakad. Műveiben fontos szerepe van a lélektani folyamatoknak, sokat foglalkozik az ember ösztönös viselkedésével.

Az Isten háta mögött

Az 1911-ben írt Az Isten háta mögött című mű egy felvidéki kisváros értelmiségének egyhangú, kiúttalan életét mutatja be. A történet Ilosván játszódik, a cselekmény két napot ölel fel. A regény három fő alakja különböző módokon próbál kitörni ebből a világból.
A kisvárosban mindenki Veres Pál feleségébe szerelmes, aki gyakorta kacérkodik a különböző udvarlókkal, többször kínos helyzetbe kerül emiatt. A feleséget csak egy szabadító szerelem menthetné ki érzelmi sivárságából.
Az albíró a kívülállók életét éli, ugyanakkor kapkodva keresi a különböző kisvárosi csoportok között a maga társaságát.
Veres Laci mindvégig passzív szereplő. Ilosván minden nevelői hivatástudat, nevelési eszmény megkopott, Laci csak vergődik ebben a világban. A regény hőseinek sorsa tragikomédiába fullad, csupán Veres Laci életében mutatkozik kiemelkedési lehetőség, egyedül az ő életét nem zárja le a szerző.
A történetet magyar Bovarynénak is szokták nevezni, az irónia benne, ahogy ahhoz hasonló sorsokat mutat be Móricz, de egy kicsinyesebb, beszűkültebb világban.

Prózapoétikai újítások

A prózapoétika olyan eszközöket foglal magában, amelyeket az író szövegének megírásához használ. A prózapoétika szempontú elemzés folyamatában a szereplők nézőpontjait, a párbeszéd, valamint az elbeszélő szerepét vizsgáljuk.

Az elbeszélő

Az elbeszélő tekintetében két csoportot különböztethetünk meg aszerint, hogy mennyire ismeri a történet kimenetelét, mennyire lát a szereplők fejébe.
A mindentudó elbeszélő tisztában van a története cselekményével, a történések okaival és következményeivel, belelát a múltba, ismeri a szereplők gondolatait, motivációit. Az ilyen típusú elbeszélő gyakran a szereplők cselekedeteivel kapcsolatban észrevételeket tesz, véleményt alkot a szövegről.
A korlátozott tudású elbeszélő az események előzményeit és a döntések következményeit nem ismeri, nem lát bele az egyes karakterek fejébe, vagy csupán egy szereplő nézőpontját ismeri, és ebből a nézőpontból szólal meg. Az eseményekkel kapcsolatban mindössze valamilyen álláspontot fejez ki.
Az Isten háta mögött című mű elbeszélője mindentudó elbeszélő, azonban ezt a képességét nem használja ki egészen. A mű prózapoétikai újítása, hogy az elbeszélő egy szemlélődő kívülálló szerepét veszi fel, aki a történetet sokkal inkább megfigyeli, mint elmeséli. A történetet a szereplők párbeszédei határozzák meg, nem pedig az elbeszélő hosszú leírásai.

A párbeszédek

Az elbeszélő a párbeszédeket követi nyomon, amelyeken keresztül kirajzolódik a cselekmény. A szöveg rövid bekezdésekre tagozódik, az egymásba fűződő jelenetek így válnak érthetővé. A szereplők különféle stílusokban és nyelveken szólalnak meg, a saját maguk stílusa és műveltsége szerint. Megszólalásaik imitálják a valóságot. A prózapoétikai újítás az, hogy a szereplők nem egyneműen beszélnek, hanem saját nyelvüket alkalmazzák, amely által megjelenik az egyéni nyelvhasználat, a mű így nyit a többnyelvűség felé.

A szereplők nézőpontjai

A szereplők nézőpontjai folyamatosan változnak a párbeszédek állandó jelenléte miatt. Ez a műben a szabad függőbeszéd formájában érhető tetten, amely során az elbeszélő más mondandóját a saját beszédébe építi be, vagyis egy külső megszólalás belekerül a beszélő mondanivalójába. Nem jelölt, hogy az elbeszélő vagy a szereplő a megszólaló, amely által az elbeszélő észrevétlenül átcsúszik a szereplők gondolataiba. A szövegnek így nincs főszereplője, párhuzamos nézőpontok vannak, amelyek ugyanazon dolgokat világítják meg, körbejárva a történetet. Ezen prózapoétikai újítás nagy teret enged az olvasó értelmezési lehetőségeinek.

Összegzés

Az Isten háta mögött című mű prózapoétikai újítása a nézőpontok változásai, a párbeszédek többnyelvűsége, a szemlélődő elbeszélő és a főszereplő hiánya. A mű modern próza megújításához járul hozzá, görbe tükröt tartva a naturalista és a realista ábrázolásmódnak.

Móricz Zsigmond életéről itt olvashatsz részletesen:
https://erettsegi.com/tetelek/irodalom/moricz-zsigmond-elete-1879-1942-korszakai/
https://erettsegi.com/tetelek/irodalom/moricz-zsigmond-elete-es-palyakepe/

Az Isten háta mögött című elemzéséről itt olvashatsz részletesen:
https://erettsegi.com/tetelek/irodalom/moricz-zsigmond-az-isten-hata-mogott-elemzes/