Pilinszky János – Látvány és látomás a lágerversekben
Harbach 1944 – Pilinszky döbbenetes erejű költeménye a második világháború elképzelhetetlen borzalmairól. Abban az évben sorozták be a hadseregbe, és a nyugati fronton egész költészetét befolyásoló élményként hatottak rá a lebombázott falvak és városok, az éhező emberek, de leginkább a koncentrációs táborok szörnyűségei.
Az emberi szenvedés, a hiábavaló szenvedés az, amit a szekér elé fogott emberek képe szimbolizál. Egy őrült világ láttán, mely milliószámra gyilkolja az embereket, Pilinszkynek szörnyű lelkiismeret-furdalása lett még úgy is, hogy ő személy szerint nem volt részese ennek a pusztításnak. Ez a bűntudat hatotta át egész életművét, mely során végig megmaradt emberiessége és részvéte minden szenvedő ember iránt.
Lapozz a további részletekért