Hirdetés

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (1920)

16 perc olvasás
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (1920)

Társas kapcsolatait tekintve tudja, hogy ő más, mint a többi, sőt azt is érzékeli és kimondja, hogy „ő különb a többi fiúnál”. ő „nagy ember szeretne lenni: unja már ezt a hosszú gyerekeskedést”, „unja már, hogy még mindig csak kisdiák”. áhítja, hogy ismerjék fel jóságát és tisztaságát („senki sincs, aki őt megértené”), és hálás, amikor István bácsi, a pedellus „szelíden s jósággal szólt hozzá”. Magatartásának ellentmondásaival is tisztában van, önvád gyötri (talán ő mégis „csakugyan rossz”), de a durva, igaztalan támadást („önző, követelő, anyagi érdekekkel telített lélek”) magabiztosan visszautasítja („én nem akarok debreceni diák lenni tovább!”), bár azért megerősítést vár az igazgató úrtól („azért jó fiúnak tetszik engem gondolni, ugye?”). A lányok szépsége is megragadja Misit, de kamasz-szégyene (pl. Orczyéknál) menekülésre ösztökéli. Orczyné „finom néni volt”, ruhája mintha „festve” lenne – más, mint Misi édesanyja. Török néninek és Gimesi nagymamájának azonban kezet csókol. Bella szépsége megigézi a kisfiút, felette álló, idegen, de rendkívül vonzó lénynek érzi. Nem érti meg, de megsejti Bella jogát a boldogságra, bár a maga módján féltékeny Török Jánosra.

Hirdetés

Külön vizsgálandó, gazdag terület Nyilas Misi szellemi világa. Szüleitől a becsületesség és a „jóság” parancsát hozza magával. Lelki kibontakozásában nagy szerepet kap a könyv. Olvashatatlannak bizonyuló, mégis kincset érő kötetet vásárol Csokonairól, és így már „van egy saját vásárlású, igazi, vastag könyve, amire ráírta a nevét”, egy füzetet is vesz a „Történelmi Arcképcsarnokból”. A kulturális értékekhez elemi erővel vonzódik. A színház is elvarázsolja, jóllehet a látott előadás úgyszintén felfoghatatlan a számára. (A Fenegyerekek c. darabot látja, pedig a korszak nagy sikere

– Móricz pontosan dokumentálja a kulturális állapotokat – Csepreghytől A piros bugyelláris c. népszínmű, Nyilas Misi is erre áhítozik.) Debrecen hagyománya lenyűgözi, Csokonai Vitéz Mihály a példaképe; csodálattal tekint fel a Csokonai-szoborra, a legendás Hatvani professzor sírkövére, a Rákóczi ültette bokorra. Rendkívül megragadja Simonyi óbester alakja, mert a nagyratörés, a felülemelkedés és a varázserő megtestesítőjét fedezi fel benne. Sorsszimbólum az ő számára Zichy Mihály Tragédia-illusztrációja is: Ádám a sziklán. Petőfi és Jókai példája hasonlóképpen a szeme előtt lebeg – ő is „Csittvári Krónikát” akar írni. Erkölcsi tartása szemünk előtt formálódik: jóhiszeműségéért keservesen megfizet, mégsem adja fel édesanyja tanításának szolgálatát.

A tudás megszerzése és a tudás átadása lesz az egyik életcélja. „ő mindent tudni akar, egyszerre tudni, úgy képzeli, hogy akinek felnyílik a lelke, abból kijön a tudomány” Sanyika tanításakor, Bella közelségében úgy érezte, hogy „valami magasabb cél volt előtte”. Bella előtt megnyitja a lelkét: „én azt hiszem, annál nincs nagyobb öröm, mint valakit megtanítani valamire, amit nem tud, és nagyobb jótétemény sem”. Az emberiség tanítója, a „jóság” apostola szeretne lenni, az édesanyjától kapott tanítást akarja továbbadni: „légy jó mindhalálig” (a Bibliából való idézet, a Jelenések könyvének 2.10. részéből). De ráadásul kezdettől fogva az önkifejezés vágya is sarkallja.

A legbecsesebb kincse – az egyetlen, amit Debrecenből magával visz – a pergamen kötésfedélbe köttetett 50 ív fehér papír, amibe minden fontos dolgot be akar írni, elsőként az olvasmányélményeit, de egyelőre még teljesen üres, tiszta; a Simonyi óbesterről költött vers talán majd bekerül. Most még csak formálódnak a sorok, szakaszok, „valami ideges tűz gyúlt ki a vérében” – ez már az ihlet, a művészi alkotás izgalma. (Ellenlábasának, Orczynak ugyan már megjelent egy cikke a Kis Lapban „Nyári gyönyörűségek” címmel, de a bátyja „beleírt” – és az iskolai fogalmazására is csak 2-est kapott a fiatal segédtanártól)

Hirdetés

A Légy jó mindhalálig – Móricz műveire általában jellemzően – koncentrikus felépítésű, azaz a főszereplő mindig a színen van, körülötte bonyolódnak az események. A történteket is mindig az ő nézőpontjából látjuk, azt a folyamatot követve, ahogy ő tekint mind messzebbre – de minthogy ezúttal gyerekhősről van szó, az olvasó nála természetszerűleg többet láthat meg. A regény színterei ily módon egyre tágabb sugarú koncentrikus köröket alkotnak, amelyeknek középpontjában, legbelül Nyilas Misi áll.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!