Mikszáth Kálmán novellái
A másik dzsentri típus ellenszenves. Az” úri svihák” Az erkölcsileg lezüllött kártékony szélhámos, aki semmi munkára nem hajlandó. Másokon élősködik , érdekházasságot köt. Ide tartozik: Katánghy Menyhért, a Két választás Magyarországon című novella fűzérének központi figurája, ide sorolható a volt huszár hadnagy Noszty Feri / Noszty fiú esete Tóth Marival/
Írói pályáját elbeszélésekkel kezdte. Két elbeszélés kötete, a Tót atyafiak és A jó palócok. E novelláinak jellemző vonása az a mód, írói magatartás is, ahogyan előadja történeteit, a népi mesemondó tudatvilágát imitálja. A Tóth atyafiak 4 hosszabb novellát tartalmaz. Hősei a világtól elzárt magányos hatalmas hegyek között a civilizációtól távol élő emberek. Őket jóval szorosabb szálak fűzik a természethez, az állatokhoz, mint az emberi társadalomhoz. Ilyen Olej Tamás, a Brezina bacsája, Lapáj istók, a csősz A hirhedt tót rabló vezér Jasztrab György. Az arany kisasszony szereplői is mániákus különc emberek.
A második kötet 15 kis palóc elbeszélésből áll. Mikszáth palóc parasztjai közlékenyebbek, beszédesebbek, mint a nagy hegyek zord lakói. Lankásabb tájakon, közösségben élnek, Nógrád megye egymással szomszédos falvaiban: Bodokon, Bágyon, Gózonban. Mogorva ember egy akad csak közöttük, de az nem paraszt, hanem csizmadia, nem palóc, hanem tót: a majornoki emberkerülő, az öreg Filcsik István.
A kötetek novelláit összekapcsolja, hogy a szereplők egymás ismerősei. Többször is felbukkannak a történetekben. Megtalálhatók bennük a romantikus motívumok/ például váratlannak tűnő jellemfordulatok, túlzások./ Novelláiban az egyszerű falusiak középpontba kerülnek főhőssé nőnek. Jókainál az egyszerű emberek komikus színben feltüntetett epizód figurák. Mikszáth meglátja az egyszerű emberekben is az emberi értékeket, az erkölcsi tisztaságot.
Mikszáth novelláinak jellemző vonása az a mód, írói magatartás, ahogyan előadja történeteit.
Nem a kívülálló író személytelen hangján közli az eseményeket,hanem a népi mesemondó tudatvilágát imitálja. Ezért tudja magáévá tenni a falusi emberek önszemléletét, az életüket átszövő babonás hiedelmeket, a helybéli közvélemény híreszteléseit. Az élőszóbeli előadás fordulatait utánozza. Az embereken kívül főszereplővé lép elő elbeszéléseiben maga a természet is.
A táj él, cselekszik, társalog az emberekkel. A falusiak meghitt bizalmasa. Az ember és a természet idilli összhangja még töretlen. Mikszáth hegyi emberei és parasztjai még lojálisak uraikkal szemben. Nincs bennük lázongó dac.
A 90-es évekből kiemelkedik a Beszterce ostroma és az Új Zrínyiász. A Beszterce ostromában a bujkáló részvét fölött győzött a hamis illúziókat oszlató, hűvös, kétkedő fölény, a szatirikus szemlélet- és ábrázolásmód. Az 1898-ban megjelent Új Zrínyiász című regény nem a jövő felől, hanem csak a múlt nagy eszményeivel való szembesítés révén leplezte le korának üres, eszménytelen úri közéletét. A regény groteszk alapötlete a világirodalom nagy szatíráinak hagyományos formájára emlékeztet. Legjelentősebb művei: Tót atyafiak, A jó palócok, Beszterce ostroma, Szent Péter esernyője, A Noszty fiú esete Tóth Marival, A fekete város, Különös Házasság/történelmi regény/ A sipsirica/ lengyel bakfis/.
Lapozz a további részletekért