Hirdetés

Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma röviden; szereplők jellemzés

22 perc olvasás
Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma röviden; szereplők jellemzés

Szereplők

  • gróf Pongrácz István – magyar főúr
  • Forget – az ellenség vezére
  • Estella – a vár asszonya
  • Pamutkay János – ezredes
  • Holub Mihály – káplán
  • Kovács János – várnagy
  • Pruzsinszky Szaniszló – a gróf társalkodója
  • Bakra Ferenc – íródeák
  • Behenczy Pál – elszegényedett báró
  • Behenczy Károly – a báró fia
  • Rozsákné – Behenczyék házvezetőnője
  • Ancsura – parasztmenyecske
  • Tronowszky Péter – viaszkereskedő
  • Tronowszky György – orvos
  • Tronowszky Gáspár birkatenyésztő
  • Apollónia – Tronowszky György úr árván maradt leánya
  • Klivényi József -írnok, Tronowszky György úr halála után Apolka gyámja
  • Klivényiné Zsuzsanna – felesége Miloszláv Gáspár úr fia
  • Blázy – polgármester
  • Rebenyik János – a polgármester hajdúja
  • Matyej György – koporsókészítő
Hirdetés


Mikszáth a regényt először a Pesti Hírlapban 1894ben közölte folytatásokban, kötetben 1895-ben jelent meg. Alcíme: Egy különc ember története. Mikszáth a különc gróf történetét egyik képviselő barátjától, gróf Pongrácz Károlytól hallotta, és erről a bevezetésben tájékoztatja is az olvasót.

A Beszterce ostroma két helyszínen játszódik. A mű első része Nedec várában, a második része Zsolnán, a harmadik része részben Nedec várában, részben Zsolnán.

Első rész

Nedec várában él gróf Pongrácz István, a „középkori várúr”. Otthonába, a modern kor, saját kora, a XIX. század nem tolakodik be. Magas, daliás ember, aki egy kicsit sántít, egy ütközetben szerzett sérülése miatt. Saját korának romlottságai elől menekült az általa teremtett álomvilágba, amit erkölcsileg magasabb rendűnek érez. Soha nem nősült meg, nőideálja Medici Katalin, II. Henrik francia király felesége.

Életét a háborúk töltik ki, és mivel háborúk nincsenek, ezért ő maga megteremti őket. Birtokán emberei alkotják a hadsereget, a katonák saját parasztjai, akik hadiszolgálataikért földet kapnak. Az ellenfél seregének Forget kapitány volt a vezére, és a gróffal kockán döntötték el, hogy kinek a serege támad, és ki védekezik.

Hirdetés

„Sokszor napokig, hetekig tartott az ádáz ostrom. Kirohanások, nyílt ökölütközetek a vár előtt, az egész környék nagy derültségére, s bizony a fizetett ellenség, Forget uram, úgy elagyabugyálta néha Pongrácz Istvánt, hogy ágyba kellett feküdnie. Mindez a maga középkori formájában ment; a háború után, ha a gróf győzött, Te deumot tartottak a várkápolnában, amelyre a környékbeli urak és hölgyek is hivatalosak voltak. A Te deum után magnum áldás következett, ökörsütés a hadaknak, bál fent a termekben az úri részeknek.”

A rangbeli urak azonban nem engedték el asszonyaikat és lányaikat a nedeci vár báljaira, hiszen a várnak nem volt asszonya. Ezért döntött úgy Pongrácz gróf, hogy asszonyt hoz a házhoz. Így amikor a zsolnai vásáron szerepelt egy cirkuszi társulat, és ott meglátta Donna Estellát, az artistanőt, rögtön magához rendelte a cirkuszigazgatót, és hatszáz forintért megvette tőle a csinos leányt. Estella a vár úrnője lett; a délelőtti hadgyakorlatokon, amit a gróf tartott, mint markotányosnő, bort és rozspálinkát szolgált fel a katonáknak, a hadjáratokon pedig amazon módjára lovagolt és verekedett István gróf oldalán.

István gróf udvartartása is a középkori szokásokat idézte. Pamutkay János ezredes, a tulajdonképpeni tiszttartó, Holub Mihály udvari káplán és „hadsegéd”, „(voltaképpen Kovács János várnagy)”; Bakra Ferenc az író diákja, és Pruzsinszky Szaniszló, akit a gróf egyszerűen csak „a saját lengyelem”-nek nevezett.

Anekdotába illő szereplő, és az egyik feladata éppen ez, adomákkal szórakoztatja a főurat. Színészből lett a gróf társalkodója, és mert minden várúr mellett kellett egy lengyelnek lenni; nagy átéléssel alakítja a bujdosó lengyel hazafit, a fizetség fejében. A gróf élete a megszokott mederben folyt volna talán az idők végezetéig, ha nem a Behenczy bárók lettek volna szomszédai. A hajdan vagyonos nemesi család ma már csak a nemességének van birtokában. Behenczy Pál báró a vagyona jó részét elköltötte az élet kellemes dolgaira, fiával; Károllyal, most abból a tízezer forint évjáradékból élnek, amit elhunyt felesége hagyott fiára és férjére Ezt az összeget félévente kapják meg, akkor újra úgy élnek, mint az urak, majd a következő évjáradékig megint marad a szegénység. A két férfiról Rozsákné, egy öregasszony gondoskodik. A báró urak most éppen megint az ínségesebb korszakukat élik, Károly kapott némi pénz, egy volt iskolatársától, és közben egy remek üzletet kötött. A várbeli harangjukat eladta a krivánkaiaknak hatszáz forintért. Apját látszólag mélységesen felháborítja fia tette, hogy volt lelke a szent harangot, mely őseit elsiratta, elkótyavetyélni. Alávaló, korcs fajzatát elkergeti a házból. De amint fia elhagyja a házat, máris üzen a krivánkaiaknak, hogy jöhetnek a harangért, hiszen a hatszáz forint egy embernek mégiscsak több, mint kettőnek.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!