Hirdetés

Mikszáth Kálmán – A Noszty fiú esete Tóth Marival (1906-1908)

12 perc olvasás
Mikszáth Kálmán – A Noszty fiú esete Tóth Marival (1906-1908)

Mikszáth stílusának fontos részét képezik a tömörített, szentenciaszerű mondatok. A fiatalok szerelméről: „mikor annak az ideje van, kijön a fű a földből, még ha bunkóval vernék is vissza.” A nemzeti sajátságokról: „Minden egyes magyar hazafi két emberből áll”, az otthon pipázgató konzervatív „haragszik a zsidóra, de azért nem tud ellenni nélküle”, a másik magára öltve „a közgyűlési atilláját” politizál, „liberális és szangvinikus, jogállamot és egyenlőséget ordít”.

Hirdetés

A szabad függő beszéd is az író kedvelt eljárása: a szóbeszédet is így szövi be. („Milyen szertelen a szerencse! Gyereke születik a Kopereczkynek, új költség, de mindjárt lehagyít az Isten egy nagy jövedelmet a prágai szeniorátussal.”) Tóth Mari táncáról olvasva Noszty Feri lélekállapotát is átérezzük: „meglendíti piciny lábát, s azok szárnyakká válnak azon nyomban; száll, száll, ismeretlen világokon át.” Az író is közbeszól olykor: „hiszen a pénznek nincs esze (pedig dehogy nincs)”. A végkicsengés viszont éppen attól lesz elgondolkodtató, sőt vészterhes, hogy Mikszáth nem kommentálja Noszty Feri vérlázítóan cinikus zárómondatait.

A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth írásművészetének csúcspontján született meg. A humorból kibomló szatíra mellett idill, zsánerrajz, különc alak, úri svihák és egyéb típusok, romantikus cselekményszövés, tiszteletet parancsoló életismeret, sokszínű világ jelenik meg az anekdotafüzérből kibomló szerves nagyregényben, oldott élőbeszédszerű előadással, hangulati árnyalatok váltakozásával, derűs és bájos epizódok sorát lezáró, komor kicsengésű csattanóval.

Lapozz a további részletekért

1 2 3


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!