Hirdetés

Kosztolányi Dezső munkássága

15 perc olvasás
Kosztolányi Dezső munkássága

Szeptemberi áhítat:

A halálközelség az életért, e meg nem ismétlődő csodáért való rajongását váltja ki a súlyosan beteg költőből, s mámoros szárnyalással tesz hitet az élet, a valóság külön-külön felfedezett részleteinek varázslatáról. Legutolsó költeménye, a Szeptemberi áhítat gyerekes ámulattal zengi az élet gyönyörűségét. A vers születésekor már túl volt néhány súlyos műtéten. Újra bizakodni kezdett, s az ünnepélyes hangulatba belesimult egy új, utolsó nagy szerelem boldogsága. A hitetlen költő a szeptemberi glória roppant napvilágát kéri, hogy emelje fel magához, még egyszer a halál fölé, hiszen minden joga meg van ahhoz, hogy még ne pusztuljon el. A megsemmisülés előtt szeretne még újra lenni, s hinni az élet örök kincsében. A játékos rímek az élet vidámságát, gazdagságát, megható idilljét érzékeltetik.

Hirdetés

A halál szemszögéből nézve széppé varázsolódik még a csúnya is, a fájdalom is, a szegénység is, hiszen mindez az élet tartozéka, s a létezés a nem léttel szemben csakis boldogítóan gyönyörű lehet. A boldogító részegségben a költemény lírai hőse szinte lelkendező, kapkodó sietséggel fedezi fel, s mutatja meg csodálkozó társának, kedvesének a hétköznapok legmindennapibb tárgyait, legprózaibb jelenségeit, melyek most soha nem látott, különös szépségekként tűnnek fel: egy kis templomot, a műhelyében dolgozó vargát, a csillagok ragyogását.

Boldog, szomorú dal:

A Boldog, szomorú dal az 1920-ban megjelent Kenyér és bor című kötet nyitó darabja. A költemény a férfikor delelőjén álló, elismert és jó anyagi körülmények között élő író számvetése, rossz közérzetének, önmagával való elégedetlenségének kifejezése. A költemény kétharmad részét kitevő első szerkezeti egységben a költő szinte leltárszerűen sorolja fel elért sikereit mintha önmagát kívánná mindenáron meggyőzni saját boldogságáról. Megkapott mindent az élettől, ami egy átlagembert megelégedetté tehet. De éppen ez a részletező leltár ébreszt kételyeket, sejteti a felszín mögött rejlő elégedetlenséget. A különös egybecsengésnek nemcsak önfeledt boldogságot, szomorúságot feledtető zenét sugallnak, hanem bizonyos gúnyt, öniróniát is szuggerálnak. Jókedvet, könnyed vidámságot sejtetnek a pergő sorok. A vers utolsó soraiban a ”de” ellentétes kötőszó után hangváltás történik: feltör az eddig akarva rejtett keserűség, az önmarcangoló bánat, az elégedetlenség. Jelzi ezt a stílus megváltozása is: ideges, zaklatott felkiáltások utalnak a belső nyugtalanságra. A nappali ének szembekerül az önmagát ámítani már nem tudó, nem merő éjszakai én. Egyetlen kép uralkodik a záró részben: a lírai hős megszállottan, lázasan keresgéli hiába a kincset amire valaha vágyott.

Édes Anna:

A történet 1919. július 31-én kezdődik ez volt az a nap mikor is a forradalom hatására végre megbuktak a vörösök. Vizy Kornél és felesége a saját házukban laktak, melyben rajtuk kívül még két másik család élt. Ebben az idôben cselédjüket Katicának hívták. Sok baj volt vele mivel egyrészt szemtelen volt, másrészt nem fogadott szót. Vizyéknek azonban nyelniük kellett, mert nem lehetett sehol cselédeket találni és ezért nem akarták elveszteni ôt. Ezzel a tudattal ô vissza is élt és állandóan elment hazulról, hogy a barátjával találkozzon. A házmesterről mindenki tudta, hogy a vörösökkel volt és ezért utálták is. Vizy is határtalanul gyűlölte a vörösöket, mivel koplalnia kellett miattuk. Mihelyt kitört a kommün ô visszakerült miniszteri posztjára. A házmester is tudta, hogy mennyi baj van Katicával és ezért egy nap szólt Vizynének, hogy ô ismer egy cselédlányt aki a rokona. Vele csak egy baj volt mégpedig az, hogy már alkalmazásban állt egy másik családnál. Katica másnap reggel jött csak haza és mivel Vizyné már így is elég mérges volt rá, fölmondott neki, hogy 15-ével mehet amerre szeme lát. Vizyné megbeszélte Ficsorral, a házmesterrel, hogy holnap elhozná a rokonát bemutatni. Ez azonban nem történt meg mert Budapestet megszállták a románok. Vizyné egyre több dolgot akart megtudni errôl a lányról. Kiderítette, hogy katolikus vallású és hogy Annának hívják. Mikor Vizyné urának panaszkodott, hogy Ficsor csak nem hozza a beígért cselédet, akkor maga Vizy ment le hozzá és felszólította, hogy amit megígért azt tartsa is be. Augusztus 14-én Ficsor végre elhozta Annát. Anna 19 éves volt és nagyon zárkózott. Előző gazdái jó bizonyítványt adtak róla. Anna eleinte úgy érezte, hogy soha nem lesz képes megszokni ezt a lakást és ezért egyszer el is akart szökni. Hamarosan megismerkedett a ház többi cselédjével is. Etel Moviszter doktornál szolgált. Stefi Drumáék cselédje volt. Anna nagyon szorgalmas volt. Szinte nem is hitték, hogy létezik ilyen cseléd. Még a szabad vasárnapjain is otthon dolgozott ahelyett. hogy elment volna. Állandóan kellemes csalódásokban volt részük Vizyéknek. Vizyné meggyôzôdött róla, hogy Anna tiszta. Most már csak azt kellett kiderítenie, hogy vajon lop-e. Több kísérletet tett. Egyszer a szekrényét hagyta nyitva melyben zsebkendői voltak, de másnapra egy darab se hiányzott. Aztán az élelmiszereket hagyta elöl, de semmi sem tűnt el. Tehát bebizonyosodott, hogy Anna nem lop. Egyre többen beszéltek a városban Annáról. Mindenki csak dicsérte. Egy szeptemberi nap Vizyékhez egy rokon érkezett. Jancsinak hívták és ô Vizyné bátyjának a fia volt. Azért küldték Pestre, hogy dolgozzon és komolyodjon. Vizy szerzett neki állást egy bankban. Jancsi szorgalmasan járt be a bankba és úgy tűnt, hogy nagyon megváltozott. Október elején Patikárius Ferenc meghívta Vizyéket az egri szüretre. Jancsi nem ment velük mert azt mondta, hogy őt jobban érdekli Pest. Amikor Vizyék elutaztak Jancsi visszaakart menni a bankba, de meggondolta magát. Furcsa gondolatok keringtek a fejében Annával kapcsolatban. Úgy érezte, hogy nagyon szereti ôt és mindenáron meg kell szereznie magának. Egész délután azon volt, hogy Annát végre meghódítsa de ahányszor Anna közelébe került mindig zavarba jött és csak dadogott. Beesteledett. Anna már az ágyában volt mikor zajokat hallott. Jancsi közeledett feléje. Leült az ágyba mellé, majd lefeküdt. Elkezdtek egymással beszélgetni és Jancsi többekközt arról tudakolódott, hogy volt-e már szeretője. Sokáig hadakozott Annával, aki tudta hogy amit csinál az nem helyes, de végül is megtörtént. Jancsi másnap a bankban másra se tudott gondolni mint Annára. Rövid idô után fogta magát és hazament. Eszébe jutott, hogy Annát meg se csókolta. Mihelyt hazaért elkapta Annát és csak csókolta. Vizyék megétkeztek. Minden visszatért a régi kerékvágásba. Bekövetkezett ismét a hideg tél. Jancsi a bankba járt. Otthon nem találta többé helyét. Elviselhetetlen volt számára Anna. Többnyire az utcán járkált vacsorára se járt haza. Anna egyszer erőt vett magán és megszólította Jancsit. Kérte, hogy ne haragudjon rá, de Jancsi rideg maradt. Kiderült, hogy Anna terhes. Jancsi nagyon megrémült. Elôször azt ajánlotta Annának, hogy tegye a lábát olyan forró vízbe amely még éppen elviselhető és ettől majd elmegy a gyerek. Ez nem sikerült. Egyik barátjától kapott drogot és ezt megitatta a lánnyal. Ettôl Anna nagyon rosszul lett, de a gyerek elment. Jancsi Bécsbe költözött. A tél nagyon hideg volt és a kéményekkel pedig baj volt. Állandóan a kéményseprőt kellett hívni akit Báthorynak hívtak. Ő hamar beleszeretett Annába és kérte, hogy menjen hozzá feleségül. Anna hamar elszánta magát és beadta a felmondási kérelmét Vizynének. Ô depresszióba került ettôl. Annát lebeszélte a házasságról és rávette, hogy maradjon. Vizy Kornélt tavasszal kinevezték államtitkárnak. Ezzel élete vágya beteljesedett. Óriási partit rendezett amelyre sok neves személyiség meg volt hívva. Egész éjjel ettek, ittak, mulattak. Az utolsó vendég hajnali háromkor ment el. Vizyék már hulla fáradtak voltak és leakartak feküdni. Annát is az ágyba küldték és meghagyták neki, hogy ne keltse fel őket. Anna öt perc múlva megint az ebédlőben motoszkált és benyitott a hálóba. Vizyné arra ébredt, hogy ül valaki az ágya szélén. Felismerte Annát, de nagyon megijedt és férje nevét kiáltotta. Ebben a pillanatban Anna szíven szúrta őt. Most már férje is ébren volt aki harcolni kezdett. Anna azonban ôt is többször megszúrta. Mire rájött, hogy milyen szörnyű tettet követett el menekülni akart, de meggondolta magát. A ház lakóinak nagyon fura volt, hogy délután kettőig még nem láttak, vagy hallottak semmit. Ficsor mondta, hogy a nagy buli után még biztos alszanak. A gyanús az volt, hogy Anna se nyitott ajtót. Kihívták a rendőrséget aki betörte az ajtót és felfedezte, hogy szörnyű bűntény történt. Anna mindent bevallott csak azt nem értette senki, hogy vajon miért követte el, amikor Vizyék semmi rosszat nem tettek vele. Büntetése 15 évi fegyház lett.

Lapozz a további részletekért

1 2 3


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!