Hirdetés

Korstílusok

45 perc olvasás
Korstílusok

A DY ENDRE Vízió a lápon című versének részletén megfigyelhetitek a szimbolista stílus jellemzőit:

Hirdetés

„Ez itt a láp világa. Szürke, Silány, szegény világ. Megülte Az örök köd, mely egyre rémít. A láplakók közt várom én itt Az én szép fényes reggelem, Bús esti köd rémít s borul rám, De az a reggel megjelen. Rémek között, gomolygó ködben Elszürkül minden itt a lápon, A lelkem villan néha-néha, Szikráit a rémekre hányom S hogy el ne izzék, hogy legyen: A szürkeségből néha-néha Kidugom büszke, nagy fejem. Vagyok fény-ember ködbe bújva, Vagyok veszteglő akarat, Vagyok a láplakók csodája, Ki fényre termett s itt marad, Ködomlasztó reggelre várva, Várván, jön-e a virradat.” 

A nyugatosok egyik kedvelt stílusirányzata az impresszionista stílus. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ és TÓTH ÁRPÁD verseire, GOZSDU ELEK, KRÚDY GYULA, KAFFKA MARGIT és AMBRUS ZOLTÁN prózájára jellemző leginkább, de szinte a korszak minden költőjére hatott ez az irányzat. Az impresszionista költő számára legfontosabb a pillanatnyi benyomások ábrázolása, ezért „nincs ideje” a nyelv szabályos szerkezeteinek alkalmazására. Mondattöredékekkel, az igék mellőzésével, a nominális stílus gyakori felhasználásával, ugyanakkor színekben pompázó képekkel, különösen a szinesztézia eluralkodásával, halmozással, kimunkált versformákkal, finom zeneiséggel fejti ki mondanivalóját. De van olyan is, aki a sajátos szerepű értelmezők használatát tartja különösen feltűnőnek az impresszionista stílusban.

Az impresszionista stílust mutatja be az alábbi vers: 

„Kékek az alkonyi lombok, elülnek a szürke galambok, hallgat az esteli táj, ballag a kései nyáj. Villám; távoli dörgés; a faluban kocsizörgés, gyűl a vihar serege: még lila s már fekete. Éjre csukódnak az aklok, jönnek az éjjeli baglyok, csöndben a törpe tanyák, félnek az édesanyák. Sápad a kék hegytábor, fátyola távoli zápor; szél jön; csattan az ég; porban a puszta vidék.” BABITS MIHÁLY

Hirdetés

A nyelvi-stilisztikai eszközök hozzájárulnak ahhoz, hogy az impresszionista művész közvetíthesse közönségéhez a tapasztalt, érzékszerveik által befogadott észleleteket, hangulatokat. Éppen a különböző érzékterületek összekapcsolódásának eredményeképpen válik kedveltté a szinesztézia, mint költői kép. Színek, fények, hangok, illatok kapcsolódnak össze a legváltozatosabb képzettársítások során eredeti, érzékletes képekké.

Az avantgárd stílusirányzatok

A 20. század elején az előző három stílussal párhuzamosan fejlődtek ki a különféle avantgárd stílusirányzatok. Alkotóikat a mindenek feletti újító szándék vezette, ezért sok bennük a szélsőséges vonás. Az avantgárd nézetek és alkotói módszerek ritkán jelentkeznek tisztán. A magyar szépirodalomban viszonylag kis szerep jut a futurizmusnak, a dadának és a konstruktivizmusnak, a nagyobb hatású expresszionizmus és szürrealizmus is csak gazdagítja az egyéni stílus kialakítását nagy költőink alkotásaiban (pl. SZABÓ LŐRINC, ILLYÉS GYULA, JÓZSEF ATTILA, RADNÓTI MIKLÓS versei). Minden avantgárd irányzatra jellemző, hogy a kép szerepe megnő, sok esetben egyeduralkodóvá válik, gyakori a belső monológ, az idősíkváltás. Ebben a formabontó költészetben sok a szabad vers, a műfaji stílusok keverednek egymással (pl. lírai próza, tárgyias líra). A leghatásosabb avantgárd stíluseszközök fokozatosan beépülnek az alapvetően realista 20. századi művekbe, s változatosabbá teszik kifejezési lehetőségeiket. Az avantgárd módszerekkel erőteljesebben élő mai költészetet neoavantgárdnak nevezzük.

A futurista stílus a magyar irodalomban szórványosan jelentkezik, elsősorban a Tett című folyóirat néhány lírikusánál (KOMJÁTH ALADÁR, GYÖRGY MÁTYÁS, LENGYEL JÓZSEF). A futuristák az élet lényegének a mozgást, a legnagyobb élménynek a sebességet tartották. Innen ered náluk a dinamizmus és az egyidejűség (szimultaneizmus) követelménye. Szétrombolják a mondatszerkezetet, eluralkodik verseikben a nominális stílus, eltörlik a központozást, hiányoznak a kötőszók, a szövegszerkezetben gyakori a megszakítás (három pont). A hagyományos forma felbomlásával függ össze a képversek és a plakátversek kultusza is. A mozgalmasságot a főnevek halmozásával, szokatlan hangutánzószókkal érik el. A képeket szabadon egymás mellé helyezett szavak alkotják, emiatt a művek sokféleképpen értelmezhetők. 

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10