Hirdetés

Korstílusok

45 perc olvasás
Korstílusok

A mainierizmus és a barokk

A manierizmus a reneszánsz és a barokk közötti átmeneti stílus, amely ideáljaiban a reneszánszhoz, formai elemeit tekintve pedig a barokkhoz áll közelebb. A magyar irodalomban BALASSI BÁLINT késői verseiben (pl. a Célia-dalokban) és RIMAY JÁNOS költészetében találunk rá példát. Megszűnik a zárt, szabályos szerkezet, a tökéletes harmónia, fellazul a mondatszerkesztés merevsége, csökken a logika szerepe, gyakoribbak a szokatlan, merész képzettársításon alapuló képek, az egyéni jelzők, hasonlatok. Nincs meg benne viszont a barokkra oly nagyon jellemző lendület és látomásos kifejezésmód.

Hirdetés

A reneszánszt követő, több mint egy évszázadig uralkodó stílusáramlat a barokk. Eleinte a manierizmussal párhuzamosan jelentkezik, késői szakasza pedig egybeesik a rokokó megjelenésével. A reneszánszban megismert nagy méreteket megtartja, de annak szilárdságát barokk lendületesség, mozgalmasság váltja fel a művészetek legkülönbözőbb ágaiban. A formai bravúr lényegesen hozzájárul a barokk kor eszméinek elterjedéséhez. Nyelvezete az agitatív célokból következően közérthető, de nem köznapi, hanem választékos, emelkedett.

A reneszánszban gyakori mitológiai elemek a barokkban puszta díszítőelemekké válnak, a felhasznált költői képek bonyolultak, látomásszerűek. A mondatok túldíszítettek, gyakori bennük a halmozás, ismétlés, részletezés, szerkezetük bonyolult, ritmikus körmondatokká szerveződnek, különösen a vallásos szónoklatokban, a retorikában. A barokk szerző kedveli az allegóriát, a nyelvi anyag erőteljes színezését, a túlzásokat, nagyításokat (hanghatások, felkiáltások, kihagyások, ellentétek, jelzők halmozása stb.). Jellemző képviselői PÁZMÁNY PÉTER, ZRÍNYI MIKLÓS, GYÖNGYÖSI ISTVÁN stb., különösen népies változatában gyakori a naturalista ábrázolási mód.

A reneszánsz költészet jellegzetes darabjával találkozhatunk alább:

„Mint szép liliomszál, / Ha félben-metszve áll, / Fejét földhöz bocsátja; Coelia szép feje / Úgy áll lefüggesztve, / Mert vagyon nagy bánatja; Drágalátos könyve / Hull, mint gyöngy, görögre, / Vagy mint tavasz harmatja.” BALASSI BÁLINT

Hirdetés

A barokk próza stiláris jegyeinek szemléltetésére kiváló példa PÁZMÁNY PÉTER itt következő szövegrészlete:

„A kik a halál képét leírták, formáját úgy rendelték, hogy abból megismertetnék minnyájunk állapattya. Szem-nélkül írván a halált, azt példázták, hogy a halál méltóságra nem néz, személy-válogatás-nélkül pápát, császárt, ifiat, vént, szegényt, bóldogot egy-aránt elviszen. Fül-nélkül írván, ismértették, hogy senki könyörgését, supplicálását, sirását, rivását, elő nem vészi, a bölcsek okoskodásit, az ékesen-szóllók hitetésit, a prókátorok mesterséges fogásit fülébe nem ereszti, senki óhajtása, senki jajgatása, senki könyörgő vagy hízelkedő szava nem fog rajta. Mezítelen írván, jelentették, hogy semmi szépségen és gazdagságon nem kap, senki kincsét és ajándékát bé nem vészi. Végezetre, kezében egy nagy kaszát vágolan írván és mellé illyen mondást függesztvén, Nemini parco, senkinek nem kedvezek, arra mutattak, hogy valamint a kaszás a füvekben válogatást nem tészen, hanem noha eggyik magasabb másiknál, eggyik szeb másiknál, de egy-aránt mind levágja, egy rakásba hánnya, úgy a halál nem nézi, hogy emez hatalmasb vagy gazdagb, szeb vagy ifiab, erősseb vagy bölcseb, hanem egyenlő-képpen lekaszál, földhöz vér és oly egyarányúvá tészen mindeneket, hogy a hólt csontok-között megválogatható külömbsége nem marad az embereknek. Azért, Statutum est, végzésből ment-ki, változhatatlan és múlhatatlan törvény, hogy egyszer minnyájan meghallyunk.”

A barokk költészet jellegzetességeit hordozza a következő vers:

„Boldog az az óra, melyben láthattalak, Sok ohajtásimra ide várhattalak, Ösméretlen szolgád kézen foghattalak, Özvegy palástomon megszállíthattalak. Mint fű kisüttetik déli verőfénytül, Meghervad s elesik szokott zöldségétül, Viszont nedvesülvén harmatok gyöngyétül, Megéled s helyreáll lefüggedtségétül: Úgy bágyadt szívem is hervadni indula, S titkos ohajtással gyakorta jajdula, De, mihént látálak, csuda mint újula, Minden ekkori búm örömre fordula.” GYÖNGYÖSI ISTVÁN

A következő versrészlet jellegzetes barokk alkotás.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!