Irodalmi fogalomtár

Kétütemű nyolcas: A hosszabb sorokat a belső rímek két rövidebbre  bontják,  és  így  négyes bokorrím fogja össze a strófákat. (Balassi)

Kisepika: A  valóság  egy-egy  szűkebb  részletét  ragadja  meg,   sűrített,   tömör ábrázolásra törekszik, kevés szereplőt mozgat. Pl.: novella

Klasszicista dráma: A görög-római irodalomból vezették le. XVII.  században,  Franciaországban fejlődött ki igazán. Teljesen  a  józan  észen  alapszik.  A  műveket  már felvonásokra  tagolták,   és   az   új   racionalista   felfogás   szerint elképzelhetetlen,  hogy  a  szünet   alatt   hosszabb   idő   teljen   el. Arisztotelész Poetika c. művet félreértelmezve Nicolas Boileau  kötelezővé tette benne a hármas egységet. A szereplők jelleme az  idő  múlásával  nem változik, az előzményekre dialógusok vagy monológok utalnak vissza,  mivel a mű csak  a  konfliktus  kirobbanasát  mutatja  be.  Kötelező  szabály  a mértéktartás, a durva dolgokat száműzték, és éppen ezért a női  szerepeket már nők is játszhatták.

Klasszicizmus: Az antik görög és római művészetet tekintette példaképének, s  céljának  e műalkotások utánzását  tartotta.  A  klasszicisták  racionalisták  voltak, hitték, hogy  az  antik  remekművek  elemzése  nyomán  képesek  elvonni  a tökéletes   műalkotások   létrehozásának   szabályait.   A   klasszicizmus művészetelmélete ezért dogmákat alkotott (Pl.:  hármas  egység).  Horatius figyelmeztetése nyomán célul tűzték ki, hogy a műveknek gyönyörködtetni és tanítani kell.

Kocsi-színpad: A forgószínpad egyik  őse,  az  ülő  nézőközönség  előtt  gördültek  el  a kocsikra szerelt színhelyek.

Komédia: A dráma műnemébe tartozó műfaj. Uralkodó esztétikai minősége a komikum.  A komédia hősei átlagos vagy  az  átlagosnál  kisszerűbb  alakok,  szellemi, erkölcsi, jellembeli  fogyatékosságuknak  vagy  nincsenek  tudatában  vagy pozitívumként  tüntetik  fel.  A  jellemzés  nem   nélkülözi   a   túlzás, karikírozás eszközeit.  A  cselekményben  sok  a  valószerűtlen  fordulat, cselszövés, véletlen, megoldása  pedig  mindig  szerencsés  kimenetelű.  A komédia során  az  értéktelenség  lelepleződik,  illetve  az  értékvesztés nyilvánvalóvá válik. Komikus konfliktusra épül  a  darab,  ha  a  kisszerű hősök ütköznek össze és ebbe belebuknak. A komédia igazsága nem a történet hitelében, hanem a leleplezésben  nyilvánul  meg:  a  hamis  látszat  alól előtűnik a valódi lényeg.

Komikum: Olyan értékszerkezet, amelyben értékhiány lepleződik le, vagy értékvesztés válik nyilvánvalóvá. Kommosz: A  görög  tragédia  eleme.  A  szereplőnek  vagy  szereplőknek  a   karral folytatott lírai dialógusát jelenti.

Konfliktus: A dráma egyik  legfontosabb  eleme.  A  dráma  rendszerint  sorsfordulatot bemutató mű, cselekménye – terjedelem miatt – sűrített, gyakran a  szemben álló erők, egymástól eltérő emberi magatartások  kiélezett  összeütközése, konfliktusa áll a középpontjában.

Kórus (kar): A kórus (kar), mely  énekkel  (kardal),  esetleg  dallal,  fuvolakíséretre lejtett tánccal kísérte és magyarázta a cselekményt,  elválaszthatatlan  a görög drámától. Fontos szerepe volt a kórusnak a tragédiák (drámai  művek) szerkezeti  tagolásában:  a  mai  jeleneteknek,  felvonásoknak   megfelelő részeket választotta el egymástól.

Középkori himnusz: Az  egyházi   lírai   költészet   csúcspontja.   A   középkori   himnuszok istentiszteletek alkalmából énekelt, a hívők áhítatos érzelmeit  kifejező, Istent  magasztaló  és  a   szenteket   dicsőítő,   emelkedett   hangulatú költemények voltak a  XII.  században.  Az  egyik  legkiválóbb  költője  a műfajnak Pierre Abélard, például a Szombatesti himnusz című műve.

Középkori vallásos irodalom műfajai: Imádság, prédikáció, passió, példa,  látomás  és  a  két  legnépszerűbb  a himnusz, legenda.

Krimi: Az uralkodó értékfajta az érdekesség. Néhány órás érdekfeszítő szórakozást kívánnak nyújtani, egyfajta logikai játékot. Hiányzik belőlük a társadalmi- emberi világ lényegét feltáró törekvés, a célkitűzés.

Kuruc táncdal: A XVII. század első évtizedében alakult ki. A  kezdeti  kuruc  lelkesedés, győzelmek,  remény  teremtette  meg  ezt  a  műfajt,   melyre   hangszeres kíséretnél táncolni lehetett. Ilyen dal a Csínom Palkó.