Irodalmi fogalomtár
Félrím: Félrím esetében csak minden második sor rímel. Képlete: xaxa
Fenség: Az eposzban a legfontosabb esztétikai minőség a fenség: a szokatlan, már- már emberfeletti nagyságú és intenzitású érték, amely félelmes fenyegető hatású is lehet.
Figura etymologica: A figura etymologica a szó tövének ismétlődésével előállt stílusalakzat. Ez figyelhető meg a Halotti beszédben: „halálnak halálával halsz”.
Filozófiai párbeszéd: Platón görög filozófus teremtette meg ezt a műfajt. A szépirodalomhoz kapcsolja műveit a dialógusok könnyed bája, természetessége, elegáns szellemessége. Nem elvont filozófiai tételek megszemélyesítéséről van szó, a vitapartnerek hús-vér emberek, mindegyik külön-külön, önálló karakterrel jellemzett egyén. Platónnál a párbeszédek színhelye mindig Athén.
G betűvel kezdődő szavak
Giccs: A külső formájában az irodalmi művekhez hasonló írást, amely az igazi művészet látszatát kelti, szélsőségesen torz, otrombán hamis, hazug módon eszményített ábrázolásban tükrözi korát giccsnek nevezzük.
Gondolatritmus: A gondolatritmus a mondat tagjainak párhuzamosságát, a gondolatok szabályozott ismétlődését jelenti. Előfordul Balassi Júlia verseiben, amikor is a szeretett nő tökéletességét ismétli. A Zsoltárok könyvében is megfigyelhető.
Görög drámai verseny: Az ókori görögöknél minden évben tavasszal (március-április) rendezték meg a nagy Dionüszosz-ünnepet, melynek fénypontja a drámai verseny volt. Ezen i.e.534-től tragédiaköltők, i.e.486-tól komédiaköltők is részt vettek. A versenyeket irányító arkhón (állami tisztviselő) három tragédiaköltőnek és öt komédiaszerzőnek adott játszási engedélyt. (Később ez is háromra csökkent.) A tragédiaírók rendszerint tetralógiával (három tragédia és egy hozzákapcsolódó szatírjáték), a komédiaköltők egyes darabokkal pályáztak. A versenyen tíz, előre megválasztott bíró mindegyike felírta az általa megállapított rangsort egy táblára, s ezt bedobta egy urnába. Ebből az arkhón kihúzott ötöt és ezek alapján döntöttek (a másik ötöt figyelmen kívül hagyták). A győztes híres és tisztelt költő lett, a harmadik hely azonban a bukással volt egyenlő.
Görög tragédia szerkezete: Ezek az egységek az i.e. V. század közepén alakultak ki: Prologosz: az előadás a főhős monológjával, vagy egy dialógussal indult Parodosz: a kar bevonulása, az orkhésztrán való elhelyezkedése közben énekelt dal Sztaszimon: minden későbbi kardal neve
H betűvel kezdődő szavak
Haláltánc: Irodalmi műfaj. A XIV. századtól templomok, temetők falára festett képek, fametszetek, lírai alkotások figyelmeztették az élőket az elmúlás közelségére és könyörtelenségére.
Hármas egység: Arisztotelész Poetika című műve alapján a hely (egy színhely), az idő (maximum egy nap), és a cselekmény (egy szálon futó) egysége. A racionalizmus időszakában Boileau megkövetelte a hármas egységet Arisztotelészre hivatkozva.
Hármas színpad: Shakespeare színházában volt jelen először. előszínpad (benyúlt a közönség közé) ( „tömegjelenetek a szabadban” hátsó színpad -> épületek szobáiban történt események bemutatására felső színpad ( magasban történő cselekmény (erkélyjelenet)
Helyzetkomikum: A megtévesztésen vagy félreértésen alapuló helyzetet, melyben a főhős csapdába kerül helyzetkomikumnak nevezzük.
Hét szabad művészet: grammatika, retorika, logika, aritmetika, geometria, zene, asztronómia
Hexameter: Az eposzok daktilusokból és spondeusokból felépülő, hat verslábból álló hagyományos verssora.
Históriás ének: Az énekvershez hasonlóan legfőbb tulajdonsága a dallamosság. Hangszeres kísérettel adták elő. Témája harcokról való „tudósítás”-ok. Tinódi Lantos Sebestyén sok ilyen műfajú éneket írt.
Hitvitázó dráma: A protestáns prédikátorok hitvitázó drámákban vitatták az egyház hittételeit a reformáció keretében. Két szereplője van egy ilyen műnek: egy református és egy katolikus személy vitatkozik az elveikről. Maga a műfaj a XVI. század elején alakult ki. Bornemissza Péter és Sztáray Mihály voltak a fő művelői.
Humanizmus: A reneszánsz polgárság világi ideológiáját jelenti.
Lapozz a további részletekért