Irodalmi fogalomtár
Epika: Az egyik műnem, legjellemzőbb sajátossága, hogy bennük a külvilág áll az ábrázolás középpontjában, s nem a lélek belső világa. Alapvetően monológikus formájúak, tehát egy „elbeszélő” mondja el a történetet. Az elbeszélő művekben is lehetnek dialógusok, ezek azonban „idézetek”-nek tekintendők. Az alkotó csak közvetítő a valóság és az ábrázolt világ között, saját értékelését, állásfoglalását a történet megformálásába építi bele.
Epikai közlésformák: Az alapvető közlési forma a közvetlen szerzői elbeszélés; emellett a cselekmény színterét és az egyéb tárgyi mozzanatokat a leírás, a szereplők szóbeli megnyilatkozásait általában a dialógus közvetíti. Ez utóbbi esetben a szereplők mondatait az elbeszélő szó szerint „idézi”: ezt a közlési formát egyenes beszédnek is szokás nevezni. Előfordul, hogy az író valamelyik hőse szavait csupán tartalmilag „idézi”, egyes szám harmadik személyben: ennek függő beszéd a hagyományos elnevezése. A szereplők ki nem mondott gondolatait, érzelmeit az újabb epikai művek vagy a belső monológ, vagy a szabad függő beszéd (átélt beszéd, átképzeléses stílus) technikájával jelenítik meg. A szabad függő beszéd közben az író gyakran a saját gondolatait is belecsempészi a szövegbe. Ezeknek a formáknak az előfordulása, gyakorisága írónként különböző, kifejező szerepük is lehet.
Epikus hasonlat: A klasszikus eposzok egyik állandó eleme, kelléke, amely nagy terjedelmű, részletező, szinte önálló életet élő hasonlat.
Epikusság: Az epikára jellemző sajátosságok esetleges (nem meghatározó) alkalmazását jelenti a másik két műnemhez tartozó alkotásokban.
Epizód: A nagyepikai művekben gyakran, a drámában ritkán előfordulnak mellékesemények. Az ilyen önmagukban lezárt, némelykor életképszerűen megrajzolt részleteket, melyek nem viszik ugyan előre a cselekményt, de az írói szándéknak megfelelően fontos szerepük van (pl.: Új vonásokkal gazdagítják a szereplőket) epizódoknak nevezzük.
Eposz: Az eposz az epika műnemébe tartozó, nagy terjedelmű elbeszélő költemény. Rendkívüli képességekkel rendelkező hőse istenektől is támogatva nagy, egész közösség számára jelentős tetteket visz véghez.
Eposzi kellékek: A klasszikus eposzok állandó elemei: . invokáció – valamely istenség segítségül hívása . propozíció – témamegjelölés . in medias res – a dolgok közepébe vágó kezdés . enumeráció – seregszemle . csodás elemek (deux ex machina) – istenek beavatkozása . állandó jelzők és ismétlődések . epikus hasonlatok
Ereszkedő versláb: Elöl álló arszisz és az azt követő theszisz esetében ereszkedő verslábról beszélünk. Ilyen például a spondeus (–), trocheus (-U), daktilus (-UU), pürrikhiusz (ÚU), choriambus (-UU-).
Esztétikai minőségek: A mű összhatását meghatározó legfontosabb értékszerkezeteket nevezzük esztétikai minőségeknek. Pl.: szép, fenséges, kellemes, tragikus, komikus, kellemetlen, groteszk, rút
Evangélium: Görög szó latinosított formája, „jó hírt”, „örömhírt” jelent. Jézus élettörténetét nevezik evangéliumnak. Négy evangélium van: Máté, Márk, Lukács, János evangéliuma.
Exodikon: A tragédiát lezáró, a mű tanulságait összefoglaló, életbölcsességet megfogalmazó rövid kardal, amit a kórus elvonulás közben énekelt.
Exodosz: Végkifejlet, befejezés. Az utolsó kardalt lezáró dialógikus rész.
Epeiszodion: a tragédiának a két teljes kardal között levő párbeszédes része Exodosz: a végső sztaszimont követő dialógikus rész (végkifejlet)
Exodikon: a kar elvonulása közben énekelt tanulságos tartalmú dal Kommosz: a szereplőnek a karral folytatott lírai dialógusa
Expozíció: A drámai műnek azon része, melyben az író megismertet az előzményekkel, s bemutatja a kiinduló helyzetet.
F betűvel kezdődő szavak
Fabula: A XVI. század első évtizedeiben, a reformáció során a protestáns prédikátorok új irodalmi műfajok megteremtésével hirdették tanaikat. Ilyen volt a fabula (tanító mese) is, amelyek példázataival terjesztették antifeudális erkölcstanukat. Heltai Gáspár sok fabulát írt.
Fantasztikum: A realitáson messze túlmenő (Pl.: álomban) ábrázolt, szó szerint véve képtelen eseménysorozat megjelenítése a fantasztikum. Karinthy Frigyes A cirkusz című novellájában is megtalálható.
Lapozz a további részletekért