Hirdetés

Ellenutópia – Fahrenheit 451 elemzés

15 perc olvasás
  1. MILDRED/LINDA

Mildred, Montag felesége, tökéletesen bemutatja a könyvben, hogy milyen hatással van az ember lelkére az, ha csak egy képzelt világban él, és mivel a képzelt világban „mindene megvan”, gyakorlatilag rá van kényszerítve a boldogság eljátszására. Mildred végig a könyvben burokban él. Két burok is körbeveszi: az egyik a rendszer által ráerőszakolt mézes-mázos művilág, a másik pedig a saját belső hazugságainak a burka. Véleményem szerint Mildred végig a könyv során tisztában volt vele tudat alatt, hogy az amit ő csinál, valójában nem élet, és az, amit ő a tévéfalon néz, valójában nem a világ, de mivel sosem volt alternatívája, sohasem volt képes mindezt saját magának bevallani. Úgy gondolom, hogy Mildred végig a könyvben halálosan boldogtalan volt – erre tökéletes példa férjével való elhidegült kapcsolata és gyógyszertúladagolása is (ami a könyvben sokkal inkább tűnik öngyilkossági kísérletnek, mint véletlennek, főleg azzal együtt, hogy utána mindent letagad azzal az indokkal, hogy ő sosem csinálna ilyen butaságot). Ezt a passzív boldogtalanságot és érdektelenséget pedig mi mással próbálta volna orvosolni, mint a rendszer által nyújtott lehetőségekkel: az egyre több és több tévéfalnézéssel a hiányzó ingereket ( tévéfüggőség), az egyre több és több gyógyszerrel pedig a hiányzó lelki nyugalmat ( gyógyszerfüggőség). Mildredet teljesen felzabálta a rendszer: olyannyira, hogy bár passzívan szenved a rendszer fennállása miatt, visszakozik, amikor felmerül a változás lehetősége.  Ő a rendszer tökéletes rabszolgája, a passzivitás és a rosszba való beletörődés megtestesítője, aki képes néha még önmagával is elhitetni, hogy boldog. Karaktere nagyon fontos, mert bemutatja a rendszer elemeiként működő emberek lelkiállapotát (= a nem gondolkodás sem tesz boldoggá).

Hirdetés

A film gyakorlatilag elveti Mildred karakterét – olyannyira, hogy a filmben Montag feleségét Lindának hívják, és teljesen más személyiségjegyeket hordoz. Linda valószínűleg a fogyasztói társadalom által irányított tudattalan zombit, a képzelt világot teljesen elhívő embert akarja bemutatni, aki már alkalmatlan a gondolkodásra. Linda tulajdonképpen boldog a rendszerben – itt a gyógyszertúladagolása is véletlenként van ábrázolva -, de azért egyértelmű, hogy az élet, amit él, nem igazi. Én úgy gondolom, a történet üzenetéhez Mildred karaktere sokkal többet ad. Végül is Linda is bemutatja milyen a rendszer rabszolgájának lenni – de szerintem Mildred mélyebben.

Konklúzió: érdemes-e gondolkodni a Fahrenheit 451 szerint?

A Fahrenheit 451 üzenete szerintem teljesen egyértelműen az, hogy érdemes gondolkodni, akkor is, ha néha fáj, és akkor is, ha néha kockázatos, mert csak az számít valódi életnek, amit ténylegesen a világ, és önmagunk megismerésével töltünk. Ezt a könyvemberek zseniálisan szimbolizálják, a könyvben és a filmben is (bár a könyvben nem veszítik el az öntudatukat, mint ahogy az néha úgy tűnik a filmben). A gondolkodás értéket termel, az érték pedig mindennél fontosabb. A könyvemberek egész életüket a valóság megmutatására, és az értékek megőrzésére szánják rá: ettől lesznek ők az élet és a lélek valódi ismerői. Nagyon fontos, hogy – a könyvben – konkrétan kimondják, hogy ők semmivel sem többek másoknál. Ennek az az üzenete, hogy attól hogy valaki gondolkodik, nem magasabb szintű élőlény lesz, hanem pont hogy akkor lesz ember. És hogy mi lesz a vége annak, ha nem gondolkodunk az emberiség szempontjából? A könyv végén leírt megrázó atomháború erre kemény válasz. Az emberiség ugyanis folyamatosan ugyanazokba a hibákba esik, mert egy pont után mindig elkényelmesedünk annyira, hogy elfeledkezzünk a gondolkodás fontosságáról  emiatt a folyamat miatt mondják azt a könyvemberek az atomháború pusztítása után, hogy na most menjünk a másik városba, hátha ott most érdekelni fogja az embereket a tudás, amit hordozunk.

LEZÁRÁS

Mindent összevetve mindenképpen értékelem azt, hogy a film a maga idejében egyáltalán megpróbálta bemutatni a Fahrenheit 451-et az embereknek (a film sokkal népszerűbbé tette az alapművet, ami dicséretes). Ez azt jelzi számomra, hogy fontosnak tartották a könyv üzenetét, és szerették volna, ha ezekkel az üzenetekkel minél többen megismerkednek. Teljesen egyértelmű, hogy a mű végén lévő atomháborút a technika akkori állapota miatt nem tudták kivitelezni a filmben, – őszintén szólva ettől függetlenül én nagyon hiányoltam –, de az atomháború kihagyásán túl is azt gondolom, hogy a film, bár valamennyit átad a könyv üzenetéből, a fent felsorolt változtatások miatt hatalmasat veszít a súlyából ez az üzenet. Nagyon reménykedem abban, hogy egyszer készül majd egy olyan filmadaptáció, ami teljes valójában képes bemutatni azt, amiről a könyv szól.

Hirdetés

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!