Honoré de Balzac: Parasztok (1845), elemzés, tartalom

Az arisztokrácia elbukott. A regény keserű tanulsága legfeljebb Blondet boldog házasságával válik édesebbé, de a tényeken ez sem változtat: „Ördög vigye a jövőt!” – kiáltja a szerelmes férj.

A magyar olvasó kétszeres érdeklődéssel olvassa a Parasztokat. Nemcsak a polgári forradalom utáni francia viszonyokat ismeri meg belőle, hanem olyan emberábrázolással is találkozik, amely joggal lepi meg. Mindazok, akiket Balzac „parasztok” néven összefoglal, nemcsak ellenszenves, hanem kártevő, gonosz tagjai is a társadalomnak. Már rámutattunk a szerző arisztokratikus felfogására, amely részben megmagyarázza a nagybirtok ellenségeinek ilyen bemutatását. Arra is rá kell világítanunk, hogy a magyar irodalom eszményítő jellegével szemben jogosult Balzac ábrázolása, amely a parasztság egy rétegének reális kritikáját adja. Ennek a rétegnek erkölcsi megrontása a feudális múlt és az egykorú kapitalizmus bűneiből fakad.