Balzac: Goriot apó – Francia realista regény

A „fent” és a „lent” erkölcse

Az arisztokrata körökben járatlan Rastignac a Beauséant-palotába „rosszkor” érkezett, mert nem tudhatta, hogy szép rokona délutánonként szeretőjét szokta fogadni. Az asszony nyugtalan, izgatott, kétségbeesett, hiszen barátnője lappangó, gyilkos célzásaiból, rosszmájú megjegyzéseiből csak most tudta meg, amiről a „társaság” már régóta suttogott, hogy a márki házasodni készül. Ebben a „fenti” világban minden előkelő asszonynak szeretője van, erről mindenki tud, és mindenki természetesnek találja. Eugéne megdöbbenve hallgatja végig a cserbenhagyott Beauséant-né harag sugallta tanításait, erkölcsi leckéjét. Ha érvényesülni akar – magyarázza Beauséant-né – fel kell mérnie a „nők feneketlen romlottságát, a nyomorult, határtalan férfihiúságot”. Semmire sem viszi, ha nem akad egy fiatal, gazdag és elegáns nőre, aki érdeklődik iránta. Igazi érzéseit azonban gondosan rejtse el, mint valami kincset, különben el van veszve. Könyörtelen hidegvérrel használjon ki mindenkit! „Ne tekintse másnak a férfiakat és a nőket közönséges postalovaknál, amelyeket ott hagy az állomáson, hogy utolsót rúgjanak, s így majd eléri vágyai végcélját. A világ nem egyéb, mint megcsaltak és csalók közössége.” A Beauséant-palota nagystílű pompájában „szíven ütötte a fényűzés démona, megszállta a nyereség láza, torkát kiszárította az aranyszomj”. Föl akar törni, vagyont akar szerezni, s nincs semmije. Vautrin szinte belelát Rastignac szívébe, észreveszi lehangoltságát, s „pártfogásába veszi” a diákot. – Most fonódik össze – egy időre – a Vautrin- és a Rastignac-szál. – Ez a különös, furcsa, titokzatos ember – Vautrin – alaposan ismeri a világot, a társadalmat. Félelmetes logikával fejti ki, hogy becsületes, kitartó munkával nem fog eredményt elérni. A munka, ahogy Rastignac elképzelte, öreg napjaira legfeljébb Vauquer mamánál juttat majd neki szállást. A gyors meggazdagodásnak más útjai vannak.

„Tudja, hogyan lehet itt utat törni? – kérdezi új pártfogója. – A lángész erejével vagy a korrupció ügyességével. Tisztességgel semmire sem megy. . . A korrupció burjánzik, a lángész gyéren virul. Így hát a korrupció a túlsúlyban levő középszerűség fegyvere.”

Aki erényes, nyomorog. „A látható ok nélkül keletkezett nagy vagyonok titka olyan bűn, mely feledésbe ment, mert ügyesen követték el.” Vautrin „acélmarokkal mart” a diák szívébe, kitalálta céljait, alighogy megszülettek benne.

Balzac két szélsőséges véglet, a legelőkelőbb arisztokrácia és a bűnöző alvilág erkölcsi felfogását szembesítette, s Rastignacnak rá kellett jönnie, hogy a két világszemlélet, erkölcstan között nincs semmiféle különbség.

„Nyersen mondta meg nekem ugyanazt – gondolta magában -, amit Beauséant-né burkolt formában mondott… Igaza van Vautrinnak – dörmögte -, aki gazdag, erényes.”

Rastignac kikönyörög anyjától és húgaitól 1550 frankot, Vautrin azonban egymilliós hozomány reményével kecsegteti. Ez megszédíti a diákot, bár a pokoli ajánlatot elutasítja.

Milyen tervet dolgoz ki Vautrin az egymillió frank megszerzésére? Mit kér érte cserébe? Mik Vautrin távolabbi céljai? Mit kellene tennie Rastignacnak?

Romantikus cselekménybonyolítás

Balzac különböző nézőpontokból vizsgálja a klasszikus kapitalizmus társadalmát, tanulmányozza s feltárja mozgástörvényeit, realista képet fest az érdekhajhászó önzésről, a pénz elembertelenítő, mindent beszennyező hatalmáról. A regény cselekménybonyolítása azonban inkább romantikus. Az eddigi feldolgozás során is feltűnhetett, hogy bár igen alaposan, részletes leírásokkal készíti elő az egyszerre több szálon elinduló cselekményt, mégis sok mindent homályba burkol, s kedveli az eseményekre ható okok hosszú ideig való titokban tartását. Szereti a váratlan, meglepő fordulatokat, az éles szembeállításokat, a nagy összeütközéseket. Kezdetben alig-alig történik valami, az események lassan haladnak előre, majd hirtelen felgyorsulva egy-egy drámai fordulóponthoz érkeznek. Ilyenkor a regény különböző szálai egy csomópontban találkoznak. Rastignac szerelmes Delphine-be, de rá kell jönnie, hogy az asszonynak nincs pénze, vagyonával zsugori férje rendelkezik. Csüggedt pillanataiban eszébe jutnak Vautrin szavai, s elbeszélget ebéd után Victorine-nal, néha-néha udvarolgat neki. Vautrin olvas a fiatalok lelkében, s döntő lépésre szánja el magát.