Hirdetés

Homérosz: Odüsszeia

11 perc olvasás

Odüsszeia elemzés

Az európai irodalom kezdetét két hatalmas elbeszélő költemény jelzi, az Iliász és az Odüsszeia.

Hirdetés

Az ókori hagyomány mindkét eposz költőjének Homéroszt tartotta. Csupa fantasztikus elbeszélés szólt róla. Egyes források szerint vak énekes volt, és az ókori szobrászat is vak aggastyánnak ábrázolta.

A homéroszi eposzok valószínűleg a Kr.e 8. sz.-ban keletkezhettek. Az ún. genealógiai énekek lehettek a homéroszi eposzok legfontosabb műfaji előzményei. Az Iliász és az Odüsszeia nem ezeknek a népi énekeknek laza egybefűzéséből állt össze, mint ahogy azt régebben a romantika korában gondolták. Mindkét eposz nyelve műnyelv volt, s újszerű versformája sem tette lehetővé az énekes előadást. Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy egy kivételes képességekkel rendelkező zseniális költő tudatos alkotásairól van szó mindkét eposz esetében. Továbbra is kétséges marad viszont, hogy az Iliász-költő azonos-e az Odsszeia-költő személyével. Mivel lényegi különbség van a két eposz világszemlélete között, csaknem bizonyos, hogy az Odüsszeia költője legalább egy emberöltővel később élt, mint az Iliász megalkotó Homérosz.

Odüsszeia: Az Iliászban elesett Trója, s az életben maradt görög harcosok több-kevesebb kaland után hazatértek otthonukba. Csak egyetlen hősre, Odüsszeuszra vártak hiába hazájában, Ithakában. Az ő viszontagságos küzdelmeiről, 10 éves hányódásáról, s hazatéréséről szól az Odüsszeia. Ez valamivel később keletkezhetett, mint az Iliász. Szerzője jól ismerte nagy elődje művét, mintaképnek tekintette, sőt túl is akarta szárnyalni azt. Az Odüsszeia egyetlen eseménysort emel ki: Odüsszeusz hazatérését. A 24 énekre tagolódó hősköltemény „jelen ideje” mindössze 40 nap: ennyi idő telik el a cselekmény megindulása és befejeződése között. Az eposz világa ennél időben és térben mégis sokkal tágabb. Az Odüsszeiában lényegesen nagyobb szerepet kap a múlt. Az Odüsszeia eseményei kiegészítik és magyarázzák az Iliász cselekményét és viszont. Az Odüsszei bevezetése a főhős jellemzésére szolgál. Az Odüsszeia világképe eltér az Iliászétól, embereszménye is más. A hírnévvel nyert halhatatlanság helyébe az élet lép legfőbb értékként. Egy új történelmi korszak kezdetén született meg a mű, egy olyan korban, amelyben egyéni kezdeményezést, találékonyságot, szellemi mozgékonyságot kívánt. Odüsszeusz kiváló harcos, legfőbb erénye az okosság, az igazságosság, a minden tudás megismerésének szomjúsága, a tapasztalat szülte óvatosság és a körültekintő megfontoltság. Embereszménye a sokat tapasztalt, bölcs, leleményes, politikus ember, aki éppen eszét használva igyekszik megmenteni saját és társai életét. Odüsszeusz társainak hazatérését már nem a végzet hiúsította meg. Pusztulásuk már nem végzetszerű, nem kikerülhetetlen: oka a balgaság, a buta, ostoba vétkek, a gátlástalan mohóság. A bölcs az eszét használó, lelkét megfékezni tudó Odüsszeusz hazatér, ezernyi veszéllyel szemben kiharcolja a hazatérést. Az Odüsszeia világában az emberek sorsát már nem vagy nem kizárólagosan az istenek intézik. Létezik ugyan még a végzet, de ez a végzet már az emberek lelkében, jellemében, alkatában rejlik. Az istenek szerepe meglehetősen korlátozott.

Szerkezete: Az Odüsszeiában a küzdelem áttevődik az emberi butaság, gonoszság és ártó szenvedélyek elleni harc síkjára. Az Odüsszeia-költő más szerkezetet alkalmaz: az eposz cselekménye egyszerre, egy időben két szálon, két színtéren indul meg. A költő tudatos művészettel vezet el legelőször az otthon várakozókhoz. Az istenek döntése után 20 éve elteltével hazatérhet Odüsszeusz. Cselekvésre buzdítják Télemakhoszt, Odüsszeusz fiát. Télemakhosz el is indul Püloszba, majd Spártába, hogy hírt halljon apjáról, de ennek az útnak gyakorlati haszna meglehetősen sovány. Közben megtudjuk, hogy Penelopét, a hős feleségét kb. 3 év óta 108 élősdi kérő ostromolja, abban a hitben, hogy a férj halott. A kérők dőzsölnek a királyi palotában, pusztítják Odüsszeusz vagyonát.

Hirdetés

Változik a színtér: átlépünk a mesék birodalmába (V.-VIII. ének). Az Olümposzról útnak indul Hermész azzal az isteni paranccsal, hogy Kalüpszó nimfa engedje szabadon Odüsszeuszt. Ogügié szigetén találkozunk először a főhőssel: már hét évet töltött itt az istennő szerelmes fogságban. Bolyongásának utolsó előtti állomásán kell a legnehezebb próbákat kiállnia: önmagát győzi le, megfékezi lelkét. Otthonáért, a halandó létért lemond a zavartalan boldogságról, sőt a Kalüpszó által felkínált halhatatlanságról is. Ő maga készíti el tutaját. Törékeny bárkáján kel útra Odüsszeusz Ogügié szigetéről, s 20 nap alatt ( hajótörés miatt 3 napos tengeri hányódás után) érkezik meg Szkhéria szigetére, a phaiákok mesebeli hazájába. Rangrejtve megismerkedik a királylánnyal, Nauszikaával és szüleivel.

Lapozz a további részletekért

1 2