Hirdetés

Homérosz: Odüsszeia

11 perc olvasás

Az Odüsszeia egyik legbájosabb jelenete Odüsszeusz találkozása a királylánnyal. A sokat tapasztalt hős most már óvatos, itt már csírájában elfojtja vágyait: szembeszegül az új szerelemmel, lemond a kényelmes, tétlen életről, amit a phaiák királyi udvara nyújthat neki.

Hirdetés


Hirdetés

Odüsszeusz kalandjai: a következő 4 ének (IX.-XII.) különleges helyt foglal el az eposz szerkezetében: a jeln idejű elbeszélés megszakad, helyette felkomorlik a múlt. Odüsszeusz maga meséli el a phaiáknak a trójai vár elfoglalása utáni kalandjait. A költő hősének adja át az a szót, ki akarja elégíteni az izgalmas mesére szomjas hallgatóság igényeit.

A mű egésze szempontjából lényeges szerepe van a mesés kalandsorozatnak is. Egyrészt alátámasztja a főhős sokrétű tapasztalatait, több oldalról világítja meg jellemét, egyéniségét, másrészt bizonyítja, hogy Odüsszeusz társainak egy része a vak, kiszámíthatatlan véletlen, nagyobb része azonban az ostoba bűnök miatt pusztult el.

A hazafelé tartó út történeteit időrendben meséli el a hős. Odüsszeusz társaival a következő tíz kalandon megy keresztül: 1. Feldúlják a kikón nép Iszmarosz nevű városát, asszonyokat és kincseket rabolnak, de a kapzsi mohóság miatt többen elesnek. 2. A lótuszevők szigetén három társa nem akar hazatérni: őket erőszakkal kell kiszakítani a minden gondolatot feledtető mámor kábulatából. 3. A küklópszok szigetén megvakítják Polüphémoszt. Odüsszeusz társai közül hatot felfal a szörnyeteg. 4. A szelek királya bőrtömlőbe kötve adja át Odüsszeusznak a tengeri viharokat keltő szeleket, de a társai irigy kapzsiságból kibontják a tömlő, s így a vihar visszasodorja őket. 5. Ezután a laisztnigónok városába jutnak. Az emberevő óriások hatalmas sziklákat dobálva összezúzzák a hajókat, a 12-ből csak 1 maradt épen, az Odüsszeuszé. 6. Aiaié (ajajé) szigetén Kirké istennő 21 görög hajóst sertéssé változtatott. 7. Kirké tanácsára a főhősnek le kell szállnia az Alvilágba, hogy Teireszisztól jóslatot kérjen. Tőle tudja meg, hogy nem reménytelen a hazafelé tartó út, csak önmagukat, buta vétkeiket kell legyőzniük, lelkükkel kell megfékezniük. A főszereplő további sorsát, későbbi magatartását leginkább meghatározó epizód az Agamemnónnal való találkozás. A király beszámol arról, hogy hazatérése napján felesége, szeretője közreműködésével, kegyetlenül meggyilkolta. 8. Odüsszeusz csak a bűvös dalú szirének pusztulást okozó csábítását meri elmondani társainak. Ő az egyedüli, akinek szabad meghallgatnia szirének énekét, mert már megtanulta fékezni a lelkét. De az árbochoz kötteti magát, társai fülét pedig viasszal tömi be. 9. A veszélyes tengerszorosban, a hatfejű szörny, a Szkülla közelében eveznek el, s ez rögtön felfalhatta társát. 10. A legtragikusabb epizód: 6 napon át lakomáznak a Napisten legszebb marháiból. Ezért irtózatos vihar pusztítja el valamennyit, kivéve Odüsszeuszt.

Ithaka: leszámolás kérőkkel (XIII.-XXIV.) A 13. énektől kezdve a jelenhez kanyarodik vissza a cselekményhez, miután lezárult a múlt. Ünnepélyesen búcsúzik a phaiáktól, s csodahajójuk röpíti az otthoni földre. A költő most már időrendbe adja elő az eseményeket. Összekapcsolódik a 2 cselekményszál: időben egyszerre lép Ithakába Odüsszeusz és Télemakhosz. Mindketten titokban térnek vissza, mindkettőjüket halálos veszedelem fenyegeti, a kérők akarják őket megölni.

Hirdetés

Odüsszeusz vénséges koldusnak öltözik, hogy senki ne ismerje fel. Nyíltan nem ronthat a 108 kérőre, cselt kell kieszelnie, s bajtársakat szereznie az eredményes bosszúhoz. Az isteni kondás, régi dajkája s mások is hőek maradtak hozzá, s még most is hazavárják.

Odüsszeusznak az embertelen megaláztatások, a durva sértések sorozatát kell végigszenvednie. Hihetetlen önfegyelem, lelkierő kell ahhoz, hogy megfékezze kirobbanó indulatait. A kérők hitvesétől akarják megfosztani, vagyonából kiforgatni, a legelvetemültebbek pedig gyermekének meggyilkolását javasolják. Ilyen lélektani előkészítést után kerül sor a Péneloép javasolta íjversenyre és a 108 kérő irgalom nélküli legyilkolására. A 12 bűnös szolgálót Télemakhosz akasztja fel az udvaron s kegyetlenül kivégzik a kérőket segítő kecskepásztort is.

Odüsszeusz jogos ítéletet hajtott végre: a büntetés megfelelt a bűnnek. Öldöklése nem öncélú kegyetlenség, nem talál benne örömet, terhére van. A kérők halála felett ujjongó Eurükleiát ő maga inti le, hangsúlyozva, hogy csúnya haláluknak ők maguk voltak az okozói. Egy nehéz feladat vár Odüsszeuszra és hű társaira: szembe kell nézniük a polgárháború lehetőségével, meg kell ütközniük a kérők rokonainak szeregével. De véglegesen győz a belátás és a józan ész. Diadalmaskodott az emberség és az értelem világa.

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!