Az intertextualitás

Az intertextualitás, azaz a „szövegköziség” különböző szövegek közötti kapcsolat létrejötte.¹ Az intertextualitás jelensége a kezdetektől jelen van az irodalomban, elsősorban a retorikai műfajokban. A prédikációban és az ünnepi beszédekben jellegzetes az idézetek, bölcs mondások és közmondások megjelenése. Az ún. „szövegköziség” a XX. században kezdett középpontba kerülni. Azon felismerés képezte az alapját, hogy már nem lehet olyat írni, amit nem írtak meg ezelőtt, a dolgok nem megírhatók, csupán újraírhatóak, hiszen az évezredek óta egyre növekvő szövegvilág már „telített”. Mindezekből kiindulva az irodalom nem teremtés, annál inkább a már meglévő történetek, szimbólumok és képek újrarendezése.² Az elnevezést Julia Kristeva vezette be 1966-ban annak a jelenségnek a megjelölésére, hogy valamennyi irodalmi szöveg összeköttetésben van valamennyi korábban keletkezett irodalmi szöveggel. Egy szöveg elemeinek külső kapcsolatai is vannak, kapcsolódnak korábban elkészült szövegekhez.

Az intertextualitás fajtái

Gérard Genette Palimpsestes c. könyve alapján öt kategóriát különböztetünk meg: 1. Intertextualitás: valamely szövegnek egy másik szövegben való effektív jelenléte. Változatai a következők: – idézet: jelölt szó szerinti kölcsönzés, a legexplicitebb változat; – plágium: jelöletlen, nem bevallott szó szerinti kölcsönzés; – rájátszás: a szöveghely teljes megértésének kiindulópontja az adott hely egy másik szöveghellyel való kapcsolatának felismerése a befogadó oldalán.³

Példa:

Vörösmarty Mihály: Szózat „Hazádnak rendületlenül Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. A nagy világon e kívül Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. (…)” Arany János: Hasadnak rendületlenűl „Hasadnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar! Bölcsődtül kezdve sírodig Ezt ápold, ezt takard. A nagy világon ekivűl Nincs más, amit mívelj: Áldjon vagy verjen sors keze, Itt enned, innod kell. (…)”⁴

2. Paratextualitás: azok a viszonyok, amelyek a szöveg és annak saját közvetlen környezete között jönnek létre.⁵ Olyan szövegrészek, amelyek szűkebb értelemben nem a törzsszöveg részei, viszont a szöveg értelmezéséhez mind hozzájárulnak.⁶ A paratextualitás terminus jelöli a szövegnek a címmel, az alcímmel, az előszóval, az utószóval, a bevezetéssel, a jegyzetekkel, az illusztrációkkal, a mottóval való kapcsolatát.⁷ Példa:

Ilosvai Selymes Péter Az híres neves Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokoskodásáról való históriája című művének és Arany János Toldi című versének kapcsolata: Ilosvai Selymes Péter: Az híres neves Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokoskodásáról való históriája: „Nyomó rúdat félkezével kapta vala, Buda felé azzal utát mutatja vala.” Arany János:Toldi „Azzal a nehéz fát könnyeden forgatja, Mint csekély botocskát, véginél ragadja; Hosszan, egyenesen tartja fél kezével, Mutatván az utat, hol Budára tér el.”⁸

3. Metatextualitás: azon szöveghelyek, amelyek összeköttetésbe kerülnek valamely másik szöveggel anélkül, hogy azt szó szerint idéznék vagy akárcsak említenék. Ezt a kapcsolatot általában „kommentárnak” nevezik.⁹ Példa: Hegel a Szellem fenomenológiája című művében Rameau unokaöccsét célzásszerűen, szinte titokban idézi fel.¹⁰ 4. Hipertextualitás: a hipertextualitás fogalma jelöli „az egyik szöveg egyszerű átalakításával vagy utánzásával létrehozott új szöveget”.¹¹ Minden olyan kapcsolatot jelenti, amely egy B szöveget egy korábbi A szöveghez csatol, amelyre azonban nem kommentárként fonódik rá. A másodfokú szöveg egy már létező szövegből kerül deriválásra, amely lehet intellektuális és leíró jellegű, amikor egy metatextus egy másik szövegről „beszél”, de lehet más jellegű is, olyan, hogy B ugyan egyáltalán nem beszél A-ról, viszont nélküle nem létezhetne olyanként, amilyen. A kulturális hagyományokban a motívumok és témák továbbélése például az adaptáció, a paródia, az imitáció, a bibliai motívumok. Példa: Az Aeneis és az Ulysses ugyanannak a hypotextusnak a két hypertextusát képviselik: az Odüsszeiáét. Vergilius Aeneas történetét beszéli el Homérosz modorában, Joyce pedig Ulysses történetét meséli el, csak másképpen, mint Homérosz. Az imitációra példa a „mindenhez idő kell”, amelyből egy újabb szállóige származik: „Párizst sem egy nap alatt építették”.¹² 5. Architextualitás: az adott mű műfajára, műnemére vonatkozik. Egy mű műfaji hovatartozásának ismerete vezeti az olvasó figyelmét, formálja az olvasó elvárásait.¹³ Példa: Dante Isteni színjátékára Balzac Emberi színjátéka, nyelvemlékünkre, a Halotti beszédre Márai Sándor Halotti beszéd című verse utal.¹⁴ A fenti öt kategóriával kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy maga Gérard Genette is hangsúlyozta, hogy az általa bevezetett kategóriák között nincs éles határvonal, kölcsönös átfedések vannak köztük, valamint egy művön belül valamennyi kategória kimutatható.¹⁵

További intertextuális jelenségek

1. Allúzió: két szöveg kapcsolatát jelenti. – Metaforikus: a vendégszöveg szerkezetileg és stilisztikailag beleolvad a törzsszövegbe. – Metonimikus: a két szöveg között értelmező kölcsönviszony alakul ki. 2. Vendégszöveg: a szerző egy másik szerző művéből úgy vesz át részleteket, hogy nem mutat rá az átvétel megtörténtére. Az átvett szöveg a szerző művének szerves részévé válik. 3. Parafrázis: egy mű tartalmának ismertetése, értelmezése az elbeszélő saját szavaival. 4. Reminiszcencia: más műre emlékeztető részlet, mozzanat valamely alkotásban. Olvasmányemlék akaratlan érvényesülése az alkotásban. A rájátszás és a reminiszcencia közötti különbség, hogy míg előbbi tudatos, utóbbi spontán kölcsönzés.¹⁶   Források:

1. https://zanza.tv/fogalom/intertextualitas (2025.02.22.)
2. https://irodalomora.hu/intertextualitas/ (2025.02.22.)
3. Brenyóné Malustyik Zsuzsanna – Jankay Éva: Érettségi témakörök vázlata magyar nyelvből. Szeged, Maxim Könyvkiadó, 2023.
4. https://hipertextblog2009.wordpress.com/2009/11/20/genette-transztextualitas-tipusai/ (2025.02.22.)
5. https://mnytud.arts.unideb.hu/mnyj/54/08kazamere.pdf (2025.02.22.)
6. Brenyóné Malustyik Zsuzsanna – Jankay Éva: Érettségi témakörök vázlata magyar nyelvből. Szeged, Maxim Könyvkiadó, 2023.
7. https://mnytud.arts.unideb.hu/mnyj/54/08kazamere.pdf (2025.02.22.)
8. https://hipertextblog2009.wordpress.com/2009/11/20/genette-transztextualitas-tipusai/ (2025.02.22.)
9. Brenyóné Malustyik Zsuzsanna – Jankay Éva: Érettségi témakörök vázlata magyar nyelvből. Szeged, Maxim Könyvkiadó, 2023.
10. https://hipertextblog2009.wordpress.com/2009/11/20/genette-transztextualitas-tipusai/ (2025.02.22.)
11. https://mnytud.arts.unideb.hu/mnyj/54/08kazamere.pdf (2025.02.22.)
12. https://hipertextblog2009.wordpress.com/2009/11/20/genette-transztextualitas-tipusai/ (2025.02.22.)
13. Brenyóné Malustyik Zsuzsanna – Jankay Éva: Érettségi témakörök vázlata magyar nyelvből. Szeged, Maxim Könyvkiadó, 2023.
14. https://hipertextblog2009.wordpress.com/2009/11/20/genette-transztextualitas-tipusai/ (2025.02.22.)
15. https://epika.web.elte.hu/doktor/laszloe_forditas.pdf (2025.02.22.)
16. Brenyóné Malustyik Zsuzsanna – Jankay Éva: Érettségi témakörök vázlata magyar nyelvből. Szeged, Maxim Könyvkiadó, 2023.