Hirdetés

Az impresszionizmus

1874 A festészetnek ez az irányzata Franciaországban alakult ki a 19 sz. második felében.

Rendszerük olyan, amely az érzékelés által közvetített benyomásokat jeleníti meg tisztán és egyszerűen. A művész a tárgyakat saját személyes benyomásain keresztül mutatja be, a szabadban festő ecsetkezelése darabos, nyers és szaggatott, kizárólag a prizma tiszta színeivel dolgozik.

Hirdetés

Az impresszionistáknak voltak régebbi és közvetlen előfutárai is :

– A velencei reneszánsz festők, akik az eleven valóság, a lüktető élet kifejezésére törekedtek ,élénk színeket alkalmaztak.

– Néhány spanyol festő – El Greco ,Velazquez vagy Goya művészete mélyen befolyásolta Manet és Renoir festészetét is.

– Az angol tájképfestők – Constable ,Turner – szintén fontos előfutárok voltak. Constable már Monet előhírnöke volt, amikor kijelenti, hogy festményeiben a fényt, a harmatot, a szellőt és az üdeséget jeleníti meg.

– A francia mesterekre is érzékenyen reagáltak. Cézanne Pussin módjára akarta megfesteni a természetet. Renoir viszont Watteau illékony művészete vagy Boucher és Fragonard stílusa iránt volt fogékony. A források közül legközvetlenebb Delacroix, aki azt állította ,hogy a festészetben minden reflex. Már különbséget tett a helyi szín és a fénnyel átalakított szín között. Vibráló vonalvezetést is alkalmazott.

– Azok a tájképfestők akik Barbizonban dolgoztak (különösen Daubigny és Diaz), szintén erősen hatottak az impresszionisták művészetére. Daubigny az első barbizoni festők közé tartozott: hajójával végigutazott az Oise folyón, s így megteremtette a plen-air festészetet.

– Corot és Courbet is nagy szerepet játszott. Corot számára a művészi szép az az igazság, amely megmártózik a természet megpillantásakor szerzett benyomásokban. Először a fény vonzotta, később egyre inkább azon dolgozott, hogy kifejezze egy adott helyszín sajátos légkörét: ehhez a szürke szín rendkívül változatos árnyalatait használja fel. De ezt nem a fekete és fehér színből akarja előállítani, hanem a színértékek igen kifinomult játékát hozza létre. Courbet elsősorban a fény festője volt. „Fesd amit látsz ,amit akarsz ,amit érzel.” Bár kizárólag műteremben festett, a fényintenzitás iránt rendkívüli érzéke volt. Festészete főleg Bazille és Manet festészetére hatott.

– Még egy motívum hatott az ifjú festőkre: a japánosság. 1854-től Japán felvette a kapcsolatot a világgal, így a francia művészek felfedezhették a fametszés japán mestereit: Utamarot ,Hokusait és Hirosigét.

Tördelési módszerüknek, dőlt irányú vagy ferde kompozícióiknak, sematizált formáiknak, a szintézis szellemének és kifinomult színeiknek nagy volt a vonzerejük.

Manet részt vett a Visszautasítottak Tárlatán, a Reggeli a szabadban c. képével. Az új forradalmi irányzat szószólójává vált (bár ő ezt csöppet sem akarta). Csak későn kezdett plen-air festészettel foglalkozni. Makacsul távolmaradt az impresszionisták mind a 8 tárlatától, így bizonyítva, hogy ő „független”.

Kétértelmű helyzete megegyezett Degas-éval. Noha ő a „modern élet klasszikus festője” volt és 7 kiállításon is szerepelt a 8-ból, mégsem volt hajlandó a szabadban festeni.

Az alkotás új technikájával, a fényképpel ezúttal a művészek is versenyre kívántak kelni, hogy ők is megragadják a múló pillanatot, a reflexek pillanatszerűségét.

Az impresszionizmust a festőművészet új kifejezési módjának kell tekinteni, amely a látásmód megújulása nyomán született, s a közvetlen és tiszta érzékelés védőbeszédjeként lépett fel.

Egy ösztönös és vizuális művészetről van szó. Ez a folyamatosan megújuló látás a fénynek és állandó változásainak a függvénye, a kép igazi tárgyává a fény válik. Minden egyéb téma helyét a táj foglalja el. A természet kedvéért a művészek a szabadban dolgoznak, a motívum előtt (sur le motif), a lehető leggyorsabban. Mindenekelőtt a reflexekre és a folyékony elemekre figyelnek. Azért alkotnak sorozatokat, hogy a szüntelenül megújuló formákat és színeket pillantsák meg.

Technikai újításuk az, hogy már nem úgy akarják bemutatni a formákat és színeket, ahogy hitük szerint léteznek, hanem úgy, ahogy a fény átalakító hatása nyomán látják őket. Így elhagyják a körvonalakat és darabos, szaggatott ,egymás mellé helyezett ecsetvonásokkal helyettesítik. A perspektíva nem geometriai szabályon alapul ,hanem az előtérből a horizont vonaláig a tónusok elhalványodásán keresztül valósul meg. Felhagynak a clair-obscurnek és éles kontrasztjainak a használatával. Palettájukról hiányoznak a fekete, szürke, földszínek, csak a prizma színeivel festenek. Szerintük a szem elsődleges, mert annak közvetítésével történik az alkotás és befogadás.

Diffúz (szétszórt) és illékony festészetet hoznak létre. Diagonális színcsíkokkal ,színhorgokkal dolgoznak. Fontossá válik számukra a faktúra.

Az impresszionizmus az első igazi izmus, mivel egyetlen esztétikai elvet vett alapnak. Egy elv abszolutizálása:

1. Közel férkőzni a jelenségvilághoz: a szabadban festeni

2. A jelenségvilág regisztratív megjelenítése, a látvány elfogadása, a jelenség és a lényeg egybeesése, ez a pozitivizmus.

3. Nem a megszokottat adják vissza, mellőzik az értelmet és  frissen, spontán rácsodálkoznak a világra. Ez a szem „fiziológiai ártatlansága”

4. Központi élményük a tárgy előtti élmény: szín és folt élmény, ami nem kapcsolódik kifejezetten a tárgyi dolgokhoz. (Leonardo falas kísérlete, ahol a képzeletet ingerli a folt.)

A képek a színek atmoszférájában kezdenek el élni, ez a levegő fogja össze a képeket. Itt egy színes fényfestészetről van szó. Elhanyagolják, elvadítják a formát, így vázlatszerűek lesznek a képek. Ettől kezdve növekszik a vázlat rangja a festészetben. A formák nyitott formájúak és emancipáltak  lesznek (maguknak sok mindent megengedők).

Hitvallásuk : kortársnak lenni. Fessd azt, ami van!

Az impresszionista művészek a Gleyre-műteremben tanultak, a Svájci Akadémián – Manet, Monet, Pissarro, Cézanne, Guillaumin – ők alapították meg az első csoportot. Majd Gleyre szabadiskolájában alakult meg a második: Bazille, Monet, Renoir és Sisley társulásával.

Első nyilvános fellépésük 1874-ben történt, Nadar fényképész műtermében. A kiállításon 30 művész vett részt. A nyolcadik kiállításukra 1886-ban került sor, a résztvevők száma 17 volt, köztük a neo-impresszionisták és a szimbolisták.

A maga korában lebecsült impresszionizmus 50 éven belül divatba jött. De már a csoporthoz tartozó néhány művész felismerte az új festészeti eljárás hiányosságait, hibáit: Renoir visszatért a rajzhoz s a formák stilizálására törekedett. Cézanne a nagy szintézis létrehozására törekszik, a spontaneitást szigorral, a pillanatszerűséget a tartalommal, a színeket a formákkal egyesíti. A látszatok mögött megpróbálja újjáalkotni a világ lényegét.

A neo-impresszionista művészek nem vetették el Monet és barátai kutatásait, folytatni akarták művüket, de nem fogadták el a tisztán ösztönösségre épülő művészi koncepciójukat és pusztán véletlenszerű felfedezéseiket. Racionális, igen szigorú szabályok szerint kidolgozott módszert fogalmaztak meg. Signac divizionizmusról beszél, s ezt esztétikának tekinti ,szemben a bizánci mozaikok által inspirált pointilizmussal, amely csupán technikai segédeszköz.

Végül meg kell említeni néhány művészt, akik részben az impresszionizmus, részben a neo-impresszionizmus hatása alatt álltak: Van Gogh és Toulouse- Lautrec.

A szimbolisták szakítottak az impresszionistákkal. Bár Gauguin és barátai gyakran vettek részt a kiállításaikon, festészeti és esztétikai elveiktől elhatárolták magukat. Az érzéki benyomásokról lemondtak az Eszme kedvéért, a vizuális valóságot és a naturalizmust felváltotta az intellektuális spekuláció és a szimbólum. A szaggatott és vibráló ecsetkezelés helyébe az egyöntetűen színezett és körvonalaktól határolt festésmodor lépett.

Az impresszionizmus, a nyitott, oldott forma minden bizonnyal legszerencsésebb megnyilvánulása, valószínűleg a „legfőbb szép” egyfajta pótlékát jelenthette a 19. század számára. Vitathatatlan az a tény is, hogy a nyitott forma az energikusabb és invenciózusabb, hogy ez kedvez a formai eszközök autonómiájának.

 



Ady Endre (26) Angol (30) angol nyelvtan (35) Arany János (18) Atom (20) egyenes (25) elemzés (139) ember (23) energia (26) Filozófia (37) függvény (25) gazdaság (34) halmaz (24) háromszög (25) hőmérséklet (32) líra (22) magyar (22) magyar irodalom (290) Magyarország (39) magyar történelem (104) Matematika (25) Nyelvtan (43) PC (60) Petőfi Sándor (21) politika (24) párhuzamos (18) szerves (32) szervetlen (31) számok (26) számítógép (60) szög (25) tartalom (18) test (27) tétel (18) Történelem (23) USA (18) valós (19) vektor (18) vers (50) verselemzés (47) világirodalom (111) világtörténelem (116) víz (22) életrajz (21) érettségi (47)
Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!