Hirdetés

Az elbeszélői látásmód és hangnem Kosztolányi Pacsirta című regényében

15 perc olvasás

Kosztolányi Dezső (1885-1936)

Életrajz

  • 1885-ben született Szabadkán, polgári értelmiségi családban, apja matek-fizika szakos tanár.
  • Unokatestvérével, Csáth Gézával közösen kezdtek el irodalommal foglalkozni.
  • 1901-ben jelentette meg első versét a Pesti Naplóban.
  • 1903-tól a budapesti bölcsészkaron tanult magyar-német szakon. Csakúgy mint Babits Mihály, Juhász Gyula vagy Tóth Árpád, ő is látogatta az egyetemen a  Négyesy-szemináriumot. 1904-ben Bécsben filozófiát hallgatott, de tanulmányait nem fejezte be.
  • 1907-ben jelent meg első kötete Négy fal között címmel, amelynek kemény bírálója Ady Endre volt. Első novelláskötete, a Boszorkányos esték 1908-ban jelent meg.
  • 1908-tól a Nyugat munkatársa, 1921-től szerkesztője.
  • 1910-ben a Szegény kisgyermek panaszai című verseskötete hozta meg számára az országos sikert, és amellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Sorra jelentek meg verseskötetei: Őszi koncert (1912), Kártya (1911), Mágia (1912)
  • 1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. Ugyanebben az évben adta ki Modern költők című műfordítás-gyűjteményét. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
  • 1921-től már kiábrándulva a politikából a Pesti Hírlap munkatársa lett. Ettől kezdve jelentek meg nyelvművelő cikkei, s a számvetés és leszámolás szándékával írta meg első jelentős regényét a Nero, a véres költőt (1922).
  • A húszas évek legkiemelkedőbb alkotásai a regényei. Gyors egymásutánban jelent meg a Pacsirta (1924), az Aranysárkány (1925) és az Édes Anna (1926). Regényeiben a lélek homályos mélyeit, a cselekvések rejtve maradt indítékait igyekezett földeríteni.
  • 1933-ban gégerákot diagnosztizáltak nála, kilenc műtéten esett át, egy ideig hangját is elveszítette.
  • Betegsége elhatalmasodása és az orvosi kezelések közben azonban  1935-ben új szerelem lépett életébe, Radákovich Mária személyében. A kései szerelem hatására szinte a túlcsorduló boldogság eufóriás állaptába került, se ekkor született meg Szeptemberi áhítat című gyönyörű szerelmes verse.
  • Hosszan tartó betegség után, 1936-ban hunyt el 51 évesen.
Hirdetés

Pályakép

Kosztolányi a Nyugat első nemzedékének Ady és Babits mellett a harmadik meghatározó tagja. Míg Ady a vátesz, Babits a homo moralis, addig Kosztolányi a homo aesteticus megtestesítője. Ars poeticája a játékosságot, a formai tökéletességet és a szépséget hirdette. Szembeállította magát Babitscsal: ha Babits „homo moralis”, erkölcsös ember volt, akkor Kosztolányi „homo aestheticus”, a szép, a művészetek költője. A l’ art pour l’ art, azaz a művészet a művészetért elve jellemzi. Úgy gondolta, a költőnek nem feladata a Babits-féle moralizálás.

Művészetének alapvető elemei voltak a különböző filozófiai hatások, főként Freud, Schopenhauer, Nietzsche gondolatai hatottak rá.

Stílusirányzatok közül az impresszionizmus, a szecesszió, a szimbolizmus és az expresszionizmus figyelhetők meg műveiben.

Líra és epika műnemében is alkotott, Az epika műnemén belül novellákat és regényeket írt, novellái közül a legismertebbek az Esti Kornél-novellák, regényei közül az az Édes Anna és a Pacsirta emelkedik ki. Emellett fontos műfordító tevékenysége is, valamint az irodalommal kapcsolatos tanulmányai, tudományos fellépései.

Hirdetés

Lírikus (A szegény kisgyermek panaszai,1910 – 1923, A bús férfi panaszai, 1924, Kenyér és bor,1920, Számadás, 1935), műfordító (Modern költők, 1913, Kínai és japán versek, Shakespeare: Rómeó és Júlia, Téli rege), regényíró (Nero, a véres költő 1922, Pacsirta 1924, Aranysárkány, 1925, Édes Anna, 1926), novellista (Esti Kornél, 1933, Tengerszem, 1936, benne az Esti Kornél kalandjai és a Latin arcélek ciklus), esszéíró, publicista, nyelvművelő (Budapesti Napló, Nyugat; Az írástudatlanok árulása. Különvélemény Ady Endréről – A Toll, 1929). Mindegyik területen azonos színvonalú, kiemelkedő alkotó.

Pacsirta (1924-ben keletkezett)

Kosztolányi nemcsak kitűnő költő, és világirodalmi rangú novellista, de jelentős regényíró is. Négy regényt írt, valamennyit az 1920-as években: Néró, a véres költő (1922), Pacsirta (1924),  Aranysárkány (1925), Édes Anna (1926)

Freud mélylélektanával való megismerkedésének hatására kezd regényírásba a 20-as években. Úgy gondolja, a tudattalan működése, az elfojtás témája prózában fejezhető ki. A freudi mélylélektan elméletének, a tudattalan működésének megjelenítésére tett kísérlet Pacsirta című regénye is. A személyiség összetett világa kiemelt szerepet kap a műben: az elfojtott ösztönöket rejtő tudatalatti én, a társadalom szabályait magában foglaló felettes én, valamint a reális én amilyenné a kettő hatására a személyiség válik. – A gyermek és ifjúkori élményeknek, hiszen Sárszeget (amely az Aranysárkány színhelye is) részben szülővárosáról, Szabadkáról mintázta az író. – A Vajkay család pedig egyben-másban saját családját idézi, főleg a címszereplő, akiben többen az író csúnya nővérét, Mariskát látták.

Szerkezete 13, summázatokkal ellátott fejezetből áll.

Regényidő

Az első summázatban pontosan behatárolt a regény cselekményének ideje. A valóságos regényidő 1 hét (1899. szeptember 1. péntek, 12:30-kor kezdődik, és szeptember 8-án fejeződik be). Az időpont szimbolikus jelentőséggel bír : a század vége változását, egy teljesen új korszak kezdetét jelöli, a szeptember 1-je pedig a gyermek és a szülők elválását, egymástól való eltávolodását fejezi ki. Ezzel a pontos időmegjelöléssel ironikussá teszi a család bemutatását, hiszen egy rendkívüli eseményt várunk, ezzel ellentétben csak a házaspár 35 éves lánya, Pacsirta 2 és fél órás vonatútjára készülnek. Pacsirta „nyaralását” és a szülők „szabadságát” sokkal hosszabbnak érzékeljük, mivel kitágul az idő, hiszen az adott időszakban az átlagosnál jóval több történés, felszínre törő érzelem, indulat jelenik meg. Az elutazás és a hazatérés hosszúsága is az eltorzult szülő-gyerek viszony kifejezője, minden felnagyítódik, ami Pacsirta körül történik.

Cím értelmezése

Motivikus cím, a pacsirtáról egy madár, a szabadság, kedvesség, csicsergés jut eszünkbe. A mű címe egyben a főszereplő neve is, akire nem illenek ezek a tulajdonságok. Pacsirta egy vénkisasszony, 30 éves elmúlt, aki a szüleivel él és csúnya. A szülők célja Pacsirta elrejtése és megóvása a külvilágtól, lányuk problémája befolyásolja az életüket. A regény egy folyamatot mutat be a szülők egy hetéből, amikor Pacsirta elutazik a vidéki rokonokhoz a tarkövi pusztára, és a szülők úgy kezdenek viselkedni, mintha ők lennének a gyerekek, Pacsirta pedig a szülő.

Hirdetés

A regény cselekménye

Témája a Vajkayék (Vajkay Ákos és felesége) egyetlen hetének eseményeit beszéli el, míg lányuk vidéki rokonaiknál tartózkodik.

A szülők a nyugalmazott megyei levéltáros Vajkay Ákos és felesége, Bozsó Antónia egy idős házaspár, akik egyetlen gyermeküket, a már vénlány Pacsirtát nevelik. A lány igazi neve nem derül ki a regényben, becenevét kisgyermekként kapta, mikor még sokat énekelt.

A történet azon a napon kezdődik, amikor Pacsirta anyai nagybátyjához utazik el egy hétre, és azzal a nappal végződik, amikor a lány hazatér.

Gyermekük távollétében Vajkayék, akik addig teljesen elszigeteltségben éltek, napról napra aktívabban vesznek részt a város mindennapjaiban, újra étterembe járnak, színházba, közösségbe kezdenek járni, kinyílik előttük a világ. Pacsirta hazaérkezésével azonban minden visszaáll a korábbi megszokott rendbe, és a család tagjai megint magányossá válnak, életük egyhangúvá lesz.

A Pacsirta műfaja

Az alkotás egyszerre több regénytípusba is besorolható. Ezek kiegészítik egymást, rájuk tekintve a mű más-más jelentésrétegét állíthatjuk a középpontba. Szemlélhetjük: – Krízisregényként, amely egy család, egy életforma és mentalitás válságát jeleníti meg, ezért akár a kettős Monarchia végvonalását is jelképezheti. – Lélektani regényként, amely fontos szerepet szán a tudatalattinak a sorsok alakításában. – Társadalmi regényként mindenekelőtt az elmaradottságot, a magyar Ugar problémáját tematizálja.

Hirdetés
  • A Pacsirta mint krízisregény: A krízisregény az egzisztencialisták kedvelt regényfajtája (pl. Camus: A pestis). Benne egy váratlan esemény kizökkenti megszokott medréből az életet, hogy az új szituációban a szereplők rejtett vonásai is megmutatkozzanak. Ez történik itt is. A határhelyzetre utal az idő is: századvég (1899), hókezdet (szeptember 1.), az induló délután (fél egy).
  • A Pacsirta mint lélektani regény: A mű a freudi lélektan felől érthető meg. Az apa részegsége az elfojtott tudatalattit hozza felszínre. Tudott ő parancsolni magának, személyiségét a felettes én uralta, az ital hatására azonban feltörnek addig visszaszorított indulatai. Ami azonban a lélekbúvár szemüvegén át nézve igazság, az erkölcsileg hazugság. Ezt bizonyítják az anya szavai. S ez a fontosabb: az embernek le kell tudnia győzni önmagát, a keresztény szeretetnek és áldozatvállalásnak vissza kell űznie az alantas indulatokat a lélek alvilágába. Ez a mű végkicsengése is. A visszatérő Krisztus motívumok (pl. a legfontosabb eseményekre a megfeszítés napján, pénteken kerül sor, Pacsirta ágya fölött a Pieta-festmény függ) is ezt sugallják.
  • A Pacsirta mint társadalmi regény: A Pacsirta részletesen bemutatja a főszereplőt körülvevő miliőt is, sok egyénített szereplője van. A kisváros regénye is: a magyar elmaradottságé, provincializmusé, amit a kor több kitűnő műve megjelenít (pl. Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött, Úri muri, Török Gyula: A zöldköves gyűrű, Kaffka Margit: Színek és évek)  A cselekmény helyszíne, Sárszeg a provincializmus jelképe lesz. Mi jellemzi ezt? – Egyrészt az értékhiány és a szűklátókörűség. Rónay György írja – A tett ebben a világban: a részegség. A nagy esemény: egy-egy hatalmas mulatozás. Ezt képviseli az úri társaság, a párducok. – Másrészt a céltalanság, a belső üresség.

Az elbeszélő viselkedése, látásmódja

Az elbeszélő részben a klasszikus hagyományt folytatja: a szereplők fölött áll, de mindentudása korlátozott, és kevés kommentárral él, sokszor csak egy-egy jelzővel értékel.

De találunk példát szabad függő beszédre is: Vajkay Ákos és Íjas Miklós lelki életéről szerzünk így tudomást.

Az elbeszélő a freudi lélekábrázolást a karakterek cselekedeteivel, külsejével, lényegtelennek tűnő mozzanataik megjelenítésével érzékelteti. Pontos és hiteles a mű alakrajza. A regény Vajkay Ákos lélekrajzát bontja ki a legteljesebben, ami Pacsirta szülei beszélgetéseiben és gondolataiban jelenik meg.

Ebből következik, hogy az elbeszélő omnipotens, mindent tud a műben leírt fiktív valóságról. Ezt maga a szerkezet is jelzi, hiszen a regény mind a 13 fejezetéhez olyan cím párosul, ami előrevetíti mire számíthat az olvasó. Bár mindentudó, de változó nézőpontokból szemléli az eseményeket (pl. Pacsirtát, elutazása után kívülről láttatja, csak az utolsó részben, a sírásakor látjuk belső nézőpontból)

Hirdetés

Emellett a címek alatti summázások egyfajta narrátori kiszólásként is értelmezhetők, ahol az elbeszélő összekacsint az olvasóval. Ezek a címek játékos, tréfás megfogalmazása, zárójelbe tétele

A központozás, tagolás egyhébb használata miatt helyenként egybecsúszik a narrátor és az adott szereplő belső monológja. A körülmények leírásához lépest a párbeszédek tömörek és könnyen értelmezhetőek. A szereplők szinte sosem beszélnek a mögöttes, valódi mondani valójukról, ezeket is a beszélő tolmácsolja.

– megértéssel, részvéttel szemléli hőseit, sajnálkozik sorsuk fölött (pl. szegény Pacsirta) – ingerültséggel, elítélően viszonyul a kisvárosi életmód reménytelenségéhez, erőteljesen kihangsúlyozza, hogy ebben a környezetben nincs tetterő, nincs értelmes gondolkodás és fejlődés

Az elbeszélő véleményéhez valószínűleg Íjas Miklósé, a szerkesztőé és költőé áll a legközelebb (ő rezonőrnek is tekinthető), aki így tűnődik az itt élők sorsa fölött: torzak és görbék, lelkük befelé kunkorodik. Nincs tragédiájuk, mert itt el sem kezdődhetnek a tragédiák. Íme a céltalanság látlelete: lelkük befelé kunkorodik.

Az elbeszélés hangneme

A megjelenített világ reménytelensége és céltalansága megmutatkozik a hangnemben is. A mű egyszerre olvasható az irónia, a gúny, valamint a komoly és a tragikus modalitásának jegyében. Az elbeszélésmód többszólamúsága abból fakad, hogy az értékhiányhoz több nézőpontból is közelíthetünk: kíméletlenül elutasíthatjuk (gúny), tekinthetünk rá játékos vagy keserű iróniával, de az értékvesztéstől megrendülten is (tragikum). Ez a polifónia nemcsak egy család, nemcsak a kisváros, hanem a Monarchia válságát is megidézi: kimondatlanul is érezteti olvasójával annak megszüntét.

Hirdetés

A történet egyszerre valós és meseszerű: konkrét tények, mint a helyszín és az idő, a szereplők ábrázolása által valódinak, a cselekmény pedig a kimondatlan belső folyamatok, egy-egy szereplő vagy korábbi történés véletlenszerű bemesélésével meseszerűnek hat.

Az elbeszélői hangnem törekszik a semlegességre, ám az ironikusság, az egyértelmű szembehelyezkedés a szülők viselkedésével, az együttérzés az egész család megpróbáltatásaival mégis játékossá és érzelmessé teszi a hangnemet.

Az ironiához azonban a mű kulcsproblémáján keresztül egyfajta rémület is párosul. A főszereplők életének sivárságát, a teljes reménytelenséget egy szinte banálisnak tűnő dolog, lányuk kinézete, csúnyasága okozza, napjaikat emiatt töltik mindentől elzártan. Pacsirta csúnyasága a szereplők minden érintkezésekor feszültséget teremt, mind a család és tagjai, mind a család és a közösség, társadalom viszonyában.

Ez a szereplői magatartás több síkon is ambivalens/vegyes érzéseket okoz: az olvasó és a narrátor szánja és meg is veti a gyermeküket szégyellő szülőket, a szülők és a gyermekük közt pedig a végtelen szeretet és az agresszív harag is megjelenik.

A regény semmit nem vesztett aktualitásából közel száz év alatt, hiszen általános emberi problémát elemez megrendítő erővel. Az olvasót arra ösztönzi, hogy nézzen szembe sorsával, illetve a fiatalabb generációnak figyelmeztetés is lehet, az elvárásoknak való kényszerű megfelelés tönkre teheti a saját és a környezetünk életét.

Hirdetés

error: Védett tartalom

Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!