Az avantgárd

Anarchistairányzat

• beat-irodalom: az amerikai csavargó társadalom életérzéseit és világképét kifejező irodalmi irányzat (élőbeszéd jellegű, a mondatok hosszát a levegővétel határozza meg). Legfontosabb képviselői Jack Karouac, Allen Ginsberg.
• protest song = tiltakozó dal: Bob Dylan, Jim Morrison
• pop-art: Andy Warhol

Technokrata irányzat

• A számítógéppel megalkotott és elsajátított művészet
• Papp Tibor: automatikus versgenerátor (2400 szóból 16 billió különböző disztichon létrehozása)

Avantgárd és realizmus szintézisére törekvő irányzat

Teljesen kiábrándult neoavantgárd

• katasztrofizmus: a jövő egy katasztrófa, az emberi lét örök kérdésével foglalkoznak (pl. Bulgakov: A Mester és Margarita)
• abszurd irodalom: az ember sorsa kilátástalan, az élet értelmetlen és érthetetlen (pl. Beckett: Godot-ra várva, Ionesco: A kopasz énekesnő)

Az irányzat Magyarországon

1986-ig – Esterházy Péter: Bevezetés a szépirodalomba és Nádas Péter: Emlékiratok című munkájának megjelenéséig – tartott a neoavantgárd, mert ettől kezdve posztmodernségről beszélhetünk. A magyar neoavantgárd legfontosabb hazai képviselői:

• Kukorelly Endre
• Tolnai Ottó
• Vámos Miklós
• Kertész Imre (2002 óta eddig egyetlen irodalmi Nobel-díjasunk)
• Szőcs Géza (jelenleg, 2010-től az új kormány kultúráért felelős államtitkára)