Arany János élete (1817-1882)

Az Arany családban tíz gyermek született, de csak kettő maradt életben – Sára (1792) és János (1817. március 2.).

• 3-4 évesen megtanult olvasni (hamuba írt betűk segítségével)
• 6 évesen, mire iskolába került, nem csak olvasott, hanem olvasottsággal is rendelkezett
• 1823-33 ősz: a nagyszalontai iskolában tanult
• 14 évesen segédtanítói állást vállalt
• 1833 ősz: a debreceni kollégiumban tanult
• 1834 április – 1835 április: Kisújszálláson segédtanító lett (hogy pénzt gyűjtsön tanulmányaira) pénzt azonban nem tudott félretenni, de egy éven át olvashatott a rektor gazdag könyvtárában
• 1835 tavasz: visszatért Debrecenbe, befejezte a félbemaradt tanévét, majd megkezdte a következőt tanulmányait azonban megszakította (örökre) és 1836 februárjában színésznek állt
• társulatával Máramarosszigetre távozott, ahol álmot látott édesanyja haláláról – azonnal elindult haza Nagyszalontára,  gyalog (édesanyja pár héten belül valóban meghalt, édesapja pedig megvakult)
• 1836 ősz – 1839 január: az iskolaigazgató helyettese lett Nagyszalontán
• 1839 elején lemondott, majd ősszel elnyerte a jobban fizető városi írnoki állást
• 1840 tavasz: másodjegyző lett ezzel az állással már gondolhatott a családalapításra
  • 23 évesen megházasodott (felesége: Ercsey Julianna)
  • (helyzete miatt nem udvarolhatott egy módosabb gazdalánynak: Juliska jutott neki, egy házasságon kívül született lány)
  • takarékoskodott, hogy megteremtse családja anyagi alapját
  • házassága után leszámolt minden művészi ábránddal
  • 1841: megszületett lánya, Juliska; 1844: megszületett fia, László
• 1845 július: időtöltésként kezdte el írni Az elveszett alkotmány című művét melyet végül beküldött a Kisfaludy Társaság által kiírt pályázatra – elnyerte a pályadíjat, de nevét nem tette híressé
• 1846 nyár: elkészült a Toldi (a Kisfaludy Társaság újabb pályázatára)
• 1847 elején megkapta a felemelt pályadíjat
  • elnyerte Petőfi barátságát
  • minden bírálója nagy elismeréssel beszélt róla
  • ismert irodalmi személy lett a siker munkára kötelezte
• 1848 ősz: rövid időre nemzetőrnek állt Aradon
• 1849 tavasz: állami állást vállalt (belügyminisztériumi fogalmazó lett Debrecenben és Pesten)
• Világosi fegyverletétel, orosz beözönlés hazatért, bujdosott, elvesztette állását (anyagi összeomlás)
• 1851: Geszten nevelősködött a Tisza családnál
• 1851 ősz: a nagykőrösi református egyház meghívta tanárnak az újjászervezett gimnáziumba (nehezen szánta rá magát, mivel nem rendelkezett tanári diplomával)
• 1851 – 1860: rosszul érezte magát Nagykőrösön (fárasztotta a tanári munka, rengeted időt rabolt el a költői alkotásoktól) és kedélyvilága elkomorult, illetve egyre többet panaszkodott testi és lelki betegségeiről
• 1860 ősz: Pestre költözött („megváltás”!) az újjászerveződött Kisfaludy Társasági igazgatói posztja kedvéért
• 1865: a Magyar Tudományos Akadémia titkára lett, majd később főtitkára (1870)
• 1865 december: hatalmas csapás érte; lánya, Juliska meghalt tüdőbajban
• 1876: lemondott főtitkári posztjáról
• 1877: az Akadémia elnöksége egy évre fölmentette és helyettest rendelt mellé
• 1878-ban újra meghosszabbították szabadságát
• 1879-ben végül engedtek kívánságának, mely szerint élete végéig megtarthatta fizetését – Akadémiai tag és tiszteletbeli főtitkár lett, illetve akadémiai lakását is megtarthatta
• 1877 nyár: boldogan töltötte a Margitszigeten (ekkor írta titokban az Őszikék verseit – pár hét alatt jóval több költemény született, mint az azt megelőző húsz évben)
• 1882 október 22: meghalt Pesten (az Akadémia oszlopcsarnokában ravatalozták fel)