Arany János balladái

A walesi bárdok

Történelmi és lélektani témájú vers. Történelmi típusú versei rejtett politikai tartalmat hordoznak. A vers a bűn és bűnhődés témakört öleli fel. Aranynak kellett volna 1857-ben I. Ferenc József és Sziszi tiszteletére írni egy üdvözlő verset, azonban ő nem írt, hanem helyette A walesi bárdokat írta meg. A sorok allegórikus jelentést hordoznak, Arany is egy bárd. A vers alakja a skót balladaforma.

Őszikék

Ezen balladák ciklusa Aranynak rendkívül kiemelkedő, melybe a verseket 1877-ben kezdte írni. Ezekben a művekben a világ bezárul és ezekben a világokban pillanatképek formálódnak. A melodikusság és a dalszerűség kerül előtérbe. A stílusban impresszionista elemek is megjelennek. Több későbbi költő, így Babits Mihály, Ady Endre költészetében is felfedezhetőek az Őszikék ciklus jellemzői. A nagykőrösi balladákhoz képest ebben már nincs allegorikus jelentés, kizárólag erkölcsi, emberi történeteket mutat be és népi hiedelmeket elevenít fel morális célzattal. A nevét a költő adta, ezzel is utalva öregkorára, a közelgő halálra.

Tengeri-hántás

Ebben a műben a történet két fiatal kapcsolatáról szól, ahol a lány öngyilkos lesz, a fiú pedig zavarodottá válik ezáltal és leveti magát a templomtoronyból. A mű keretes szerkezetű, a vers a munka kezdésével indul és a befejezésével zárul. A mű a bűn és bűnhődés kérdéskörét boncolgatja (mint az Ágnes asszony is). Szokatlan az előadásmód, mert két elbeszélő van. Az elsődleges elbeszélő csak kétszer szólal meg, a ballada első és utolsó versszakában, keretet adva így a cselekménynek. A másodlagos elbeszélő este a tűz körül meséli el a fiataloknak Dalos Eszti és Tuba Ferkó történetét, oktató szándékkal. „Ne tegyétek, ti leányok!”A bűnhődést a szellemi téboly jelképezi (Tuba Ferkó megőrül, és leugrik a falu hegyes tornyáról). A mű tanulsága, hogy fő az óvatosság.