Hirdetés

Ady Endre Új versek kötet

15 perc olvasás

 

Hirdetés


A MAGYAR VALÓSÁG (UGAR VERSEK)

Az Új versek c. kötetben a 2. ciklus, „A magyar ugaron” foglalkozik ezzel a témával.

A magyar Ugaron ugar szó jelentése pihentetni hagyott földterület

Adynál az Ugar szó szimbólummá válik, a magyar valóság jelképe lesz, amiben benne rejlenek az értékek, de a gazok elnyomják azt. Mo. feudális maradványokkal terhelt, falusias jellegű lehetetlenné teszi a művészi létet, kulturálatlan. A 20. Szd. Elejének magyar művészi létére jellemző a provincializmus (szűk látókörűség, helyi problémák túl becsülése, a nemzeti arányú kérdéseket szem elöl tévesztik). A vers nem csak egy konkrét tájat ábrázol, ugyanis ez a táj vízióvá válik, ugyanis a magyar valóság és a művészi lét viszonyát fogalmazza meg. A tájban benne rejlik a gazdagság lehetősége, de a műveletlenség mindezt el-takarja.

Valóság (gaz, dudva, muhar)  Vágyak (buja, szenthumusz, szűzi, virág)

Az 1. És a 2. Vszban a lírai én cselekvő, keserűen tiltakozik a műveletlenség ellen.

Hirdetés

A 3. És a 4. Vszban már az ugar válik cselekvővé, a lírai ént közre fogják a gazok, megakadályozzák a kibontakozásban, sorsa reménytelennek látszik.

Metonímikus kapcsolaton alapuló szimbólum az ugar.

 

A Hortobágy poétája

A Hortobágy a magyar valóság szimbóluma. A poéta kif. A művészi létre utal, ebben a versben 3. Személyre távolítja el a művészt magától. Ennek a versnek is a témája a magyar művész sorsa a magyar valóságban. Ez a művész külsőleg és belsőleg is különbözik a többiektől kifinomult lelkű érzékeny ember. A környezetét viszont a “Csorda” kifejezése jellemzi, ugyanis nem csak a táj, hanem a társak is lehetetlenné teszik a művészi kibontakozást. A “ lelkét” és a “ lelegelték” szavak rímeltetése a művész keserű tragédiáját mutatják, és azt, hogy ez a környezet csak állati, vegetatív reakciókra képes, különös tragikumot kölcsönöz a művész sorsának. Hiába hivatott többre ez a költő – “nagyszerű” “szent dalnok” “alkonyatok és délibábok megfogták százszor is a lelkét.” – Sorsa az lesz, hogy idomulnia kell a környezetéhez, erre utal a káromkodott, fütyörészett szó.

 

DALOLÓ PÁRIS

Az új versek c. kötet 3. Ciklusa, az „ugar”-versek ellentéteként szerepel. Páris-i szimbólum minden értéket magában sűrít, ellentéte mindannak amit Ady itthon talált, a művészetek, a fény és a kultúra szimbóluma, vagyis Párizs képét idealizálja.

A Gare de l’Esten /a Keleti pályaudvaron / Vershelyzet: a lírai Én a fény városából hazaindul szülőföldjére, ezt a lelki állapotot érzékelteti a költemény.

Hirdetés

A lírai Én viszonya Párizshoz ambivalens (ellentétes), szívesen maradna a művészet városában, de mégis nagyobb a hazához való kötődése. Párizst idealizálja „szép álmok szent városa” kifejezéssel, a magyar valóságot pedig „daltalan táj”-ként írja le. Nem csak a magyar valóságot kritizálja, tisztában van Párizs árnyoldalaival is.

 

Páris az én Bakonyom (Vér és Arany)

Páris sűrűje úgy rejti el a lírai Én-t, mint hajdanán a betyárokat bújtatta a Bakony. A két különböző táj azonosításában szintén ambivalens érzéseket fedezhetünk fel, hisz kötődik is a magyar tájhoz, emiatt fáj a fenyegetettség, de az, hogy Párizs a Bakonnyal azonosítja mégis azt jelenti, hogy igazából nem képes el-szakadni szülőhazájától.

 

SZŰZ ORMOK VÁNDORA

Új versek 4. ciklusa

Én menyasszonyom

Már megjelent az előző kötetben is Fantom címmel.

Új szerelem felfogását fejti ki benne, szakít a hagyományokkal, azt mondja, hogy az egy-máshoz tartozás a lapja egymás kölcsönös vállalás függetlenül minden külsőségtől, a testi szerelmet is a szerelem részének tekinti.

Hirdetés

 

Harc a nagyúrral /úrversek /

A „pénz”-versek önálló ciklust a Vér és arany kötetben kapnak „Mi Urunk: A Pénz” címmel. A vers drámai párbeszédszerű monológ, ami a balladákhoz válik hasonlóvá, a kezdésben található ismétlések és a tragédiát sejtető befejezés miatt is. A vers látomás, kiszolgáltatott keserű lírai én és egy ember ellenes szörny harca. A lírai én az életéért a szörny az ember elpusztításáért küzd. Nem csak egy egyszerű képről van szó, hanem a látomás az életet, mint harcot ábrázolja. A küzdelem mitikus méretűvé válik az élet és a halál határán folyik, az idő meghatározása is „alkony” ezt a határ helyzetet erősíti. Az arany a lehetőségek jelképe, melynek segítségével, a lírai én megvalósíthatja önmagát. Ennek elérésére először kedveskedik, felajánlja tehetségét, hízeleg és könyörög, de megalázkodása reménytelen, harcuk időtlenné válik, a lírai én elbukását sejteti.

Lapozz a további részletekért

1 2 3


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!