Ady Endre: Halál versek

A Sírni, sírni, sírni című verse egy ősi siratóének fájdalmával érzékelteti a halál okozta megrendülést. Az elképzelt gyászmenetben a költő „remegve, bújva, lesve, lopva” néz az „idegen halottra.” A temetési szertartás közben a költő saját halálát is megéli:

„Testamentumot, szörnyűt, írni

/ És sírni, sírni, sírni, sírni.”

„A Nyugat másik két költőjének, Babits Mihálynak és Kosztolányi Dezsőnek pályája és költészetének értékelése a polgári humanista magatartás értékével, a liberális gondolkodás problémájával kapcsolódik egybe. Már az 1910- es években is eltér útjuk Adyétól, s az ő útjuk a Nyugatmozgalom egy másik lehetőségére, másik tendenciájára világít rá.”