Lázár Ervin: Csillagmajor elemzés – A tündéri realizmus és Valóság

Egy novella elemzése: Az asszony

Az asszony című elbeszélés mögött kimondhatatlanul is ott a zsidóság Auschwitzba hurcolás sejlik föl.

1944 decemberében egy asszony jelenik meg Rácpácegresen csecsemővel a karján, menedéket kér karácsonyig, mert katonák üldözik. Az elbeszélő szülei veszik pártfogásba, annak ellenére, hogy a katonák azokat is megbüntetik, akik segítséget nyújtanak neki. Amikor kiderül, hogy a rosszindulatú Bederik Duri szimatol az asszony után, mások is segítenek, s rövidesen nem akad „Rácpácegresen egyetlen család sem, amely nem bújtatta volna, ha csak félórára is.” Karácsonykor az elbeszélő édesapja lovaskocsin lopja a megbeszélt helyre az asszonyt, ám Bederik Duri ezt is észreveszi, és feljelentést tesz. Katonák zárják körbe Rácpácegrest, ám az uradalmi major semmivé válik, eltűnik a szemük elől.

A novellában feltűnnek a tündéri realizmus jegyei.

Megjelenik a 20. századi zsidóüldözés, a világháború emberellenességének realitása, vagyis a történelemből ismert valóság.

A csodás sík a történetben a keresztény világképbe illeszkedik, számos bibliai párhuzam felismerhető, pl. az asszony, aki kisgyermekével menekül, és a novella ráadásul karácsonykor is játszódik (Mária és József menekülése).

Az alkotás bibliai utalásokkal is nyomatékosítja a szeretet hatalmát: az asszony és a csecsemő menekülése a szent családéra emlékeztet. A csodálatos befejezés pedig azt hangsúlyozza: az üldözöttekkel való szolidaritásnak nincsen alternatívája, a közösség összetartása, kiállása az igazság mellett legyőzhetetlen erő. A felborult pusztai rend így a közösség összetartozása és a csoda segítségével állhat helyre.

Szűz Mária

Ebben a novellában számos bibliai utalással, motívummal találkozhatunk. Többek között, maga Szűz Mária alakját is megidézi a mű.

A novella egyfajta bibliai parafrázisnak (átirat) is felfogható.

Parafrázis

A karácsonyi ünnepkörhöz és Jézushoz kapcsolódó bibliai történet átdolgozása ez úgy, hogy a szerző a legfontosabb érintkezési pontokat megtartja:

• menekülés (menekülés Betlehemből),
• csecsemő (kis Jézus),
• katonák elől szöknek (Heródes katonái),
• csodás megmenekülés (angyali figyelmeztetés),
• árulás (Júdás).

Vannak azonban ettől kevésbé direkt bibliai utalások is a műben.

Utalások

• Az asszony a sötétségből érkezik, jön elő.
• Nem lehet tudni, hogy honnan érkezett.
• Néhány héttel karácsony, a fény („világ világossága”) ünnepe előtt érkeznek.
• A csecsemőről megtudjuk, hogy „bölcs nevetésű” (érettebb lélek, mint aminek elsőre tűnik).
• Aranyszegélyű köpenye van a menekülő asszonynak (Máriát ábrázolják rendszerint ilyen palástban).

Menekülés

• Az asszony a gyermekével együtt menekül.
• Ha a bibliai parafrázist tovább visszük, az is nyilvánvalóvá válik, hogy kik elől.
• A bibliai Mária zsidó volt.
• A XX. századi zsidóüldözés (és bujtatás) a világháború történelmi keretét adja a történethez.

Bujtatás

• A pusztaiak annyit tudnak csak az asszonyról, hogy üldözik, és hogy saját állítása szerint vétlen.
• Ennyi elég a számukra: elbujtatják az anyát és gyermekét.
• A közösség együtt lép fel, hogy megmentse az asszonyt.
• Ez alól Bederik Duri a kivétel.

Bederik Duri

• Az áruló, a besúgó jellegzetes antipatikus figurája.
• A Csillagmajorban kétszer tűnik fel: A keserűfű és Az asszony című novellákban. Mindkét esetben árulóként szerepel.
• Bederi Duri immorális viselkedésével szemben a közösség védelmező szerep áll.
• A közösség becsülete itt a tét.
• Ennek a becsületnek, igazságérzetnek a védelmezőjévé válik maga a csoda is mint egy isteni beavatkozás, az anyát és gyermekét védelmező tanya eltűnik, semmivé válik az üldözők szeme előtt.
• A csoda itt helyrebillenti a történelem sarkaiból kifordult világát. Győz az igazság.

A teljes novellaciklust a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán olvashatjátok.