Hirdetés

A Szózat részletes elemzése

Csak saját használatra! A jegyzet tulajdonosa csak az erettsegi.com számára bocsátotta rendelkezésre!

Vörösmarty 1836-ban írta a Szózatot, amikor nyílt szakításra került sor a bécsi udvar és a magyarság között. Ezekben a napokban, amikor kockázatos volt jó magyarnak lenni, szólalt meg a költő rendületlen hűséget, hazaszeretetet követelve

Hirdetés

Ezek után Vörösmarty művészetében a líra lesz az uralkodó műnem. A Szózatában nagy hazafias költészetének el remekművét alkotta meg.

A Szózat felhívás, kiáltvány, szózat a magyar nemzethez. Szónoki beszédre emlékeztető szerkezete van: a legfontosabb tétel, a felhívás lényege a mű kezdetén azonnal megjelenik, az egyre erőteljesebb érvsorozat után paranccsá erősödve ismét elhangzik a költemény végén.

A vers az egész nemzethez szól. Az egyes szám 2. személy használatával közvetlen, bensőséges kapcsolatot létesít az olvasóval a költő. Ellentmondást nem tűrő érvsorozatával ezt a megszólítottat kívánja meggyőzni mondanivalója igazságáról, de közben a költő maga is átéli a lehetséges ellenérvek elkeserítő alternatíváját. A vers végén a belső vita adja meg a Szózat érvelésének igazi hitelét.

A haza az egyes ember számára a kezdet és a vég, életének egyetlen értelmet adó kerete. Az egyes léten belül szembeállított múlt és jövő ellentétei között még idilli érzelmes húzódnak meg: a születés bensőséges öröme és a kikerülhetetlen elmúlás mélabúja.

A bölcső és a sír metaforák által jelzett haza már magában foglalja a következő versszak parancsát, azt, hogy az egyes ember részére nincs a hazán kívül életlehetőség. A haza befogad, a nagyvilág kizár, s ebből egy újabb ellentétek fakad.

„Áldjon vagy verjen sors keze:

Itt élned, halnod kell.”

 

Megkülönböztetett, kiemelt szerepe van ennek a két sornak: itt csendül fel először alliteráció, s az első versszak családiasabb hangulatát komorabb színbe vonja.

Vörösmarty a Sorsot, a Végzetet említi ebben a költeményben, nem pedig Istent kérleli, mint a Himnuszban. A Sors szeszélyes és kiszámíthatatlan, bűneinktől függetlenül áld vagy ver.

A következő három versszak az igazságtalan Sorssal szembeszálló hősies küzdelmet mutatja be. A ismétlődő névmások az indulatok erősödését jelzi, s újra meg újra szoros kapcsolatot teremt a jelen és a múlt között. Az „ezredév” már nem csupán a csodált és elérni kívánt eszménykép, mely a jelennel áll szemben, hanem a nemzeti létért, a szabadságért folytatott küzdelemsorozat. Az alliterációk gyakorisága, a múlt idejű igealakok használata ünnepélyes komolyságot ad a stílusnak.

A 7. versszaktól kezdve egy másik idősík, a jövő dominál.

A magát a Sorsnak meg nem adó nemzet fellebbez történelmi igazságszolgáltatásért.

A 8. versszak felgyorsult szenvedélyes tiltakozás izgalmát közvetítik: a költő az ezredévi szenvedés, a múltbeli küzdelmek hiábavalóságának rémével küszködik.

A tiltakozásnak nincsenek érvei, csak indulatai: „Az nem lehet” tagadja csupán a múlt és a jelen küzdelmeinek értelmetlenségét. Ez az alig, illetve nem indokolt szenvedélyes hit munkálkodik tovább a 10. versszakban is, hirdetve a százezrek óhajtotta jobb kor eljövetelének szükségességét.

Ha van vallásos, illetve valláshoz kötött motívuma a Szózatnak, az itt található: százezrek buzgó imádsága száll a jobb korért az Isten felé.

A jobb korral szemben azonban rögtön megjelenik az élet vagy halál alternatívája: a megsemmisülés látomása.

A nagyszerű halál nem csupán egyetlen nemzet, hanem minden nép tragédiája is egyben.

A nagy nemzeti gyászszertartás víziója után visszatér a vers a jelen feladataihoz. A korábbi felszólítás nyomatékos paranccsá erősödik.

A változatlan szövegű utolsó versszak is lényegesen többet mond, mint a második, hiszen magába sűrítette mindazokat a gondolatokat, melyek a vers folyamán megszólaltak.

 



Ady Endre (26) Angol (29) angol nyelvtan (35) Arany János (18) Atom (20) egyenes (25) elemzés (139) ember (23) energia (26) Filozófia (37) függvény (25) gazdaság (34) halmaz (24) háromszög (25) hőmérséklet (32) líra (22) magyar (22) magyar irodalom (289) Magyarország (38) magyar történelem (102) Matematika (25) Nyelvtan (43) PC (60) Petőfi Sándor (20) politika (24) párhuzamos (18) szerves (32) szervetlen (31) számok (27) számítógép (60) szög (25) tartalom (18) test (28) tétel (18) Történelem (21) USA (18) valós (19) vektor (18) vers (50) verselemzés (47) világirodalom (111) világtörténelem (115) víz (22) életrajz (21) érettségi (34)
Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!