A politikai költészet változatai (Batsányi, Petőfi, Vörösmarty, Babits, Ady)

BABITS MIHÁLY – Jónás könyve

A XX. században írja meg a Jónás könyvét. Az emberiségre váró kínok gyötörték, hiszen egy újabb háború réme kezdett derengeni, s a költő egész Európát s hazáját féltette a pusztulástól. A régi kérdés új erővel tört fel: mit tehet a művész a barbár erők ellen? „ A próféta sorsa, a szellem sorsa a világ hatalmaival szemben: lehet-e izgatóbb tárgy a mai költőnek?”

Az elbeszélő költeményben Babits a bibliai történet mögé rejtett szellemi önéletrajzát. Kívülről szemléli önmagát, önarcképét Jónás személyében festette meg, de nem azonosította magát mindenben a bibliai szereplővel. Jónás kezdetben gyáva, komikus és szánalmas figura, aki fokozatosan felismerte, hogy nem térhet ki a felelősségvállalás alól: „mert aki éltét hazugságba veszti,/ a boldogságtól magát elrekeszti.”. A próféta azonban gúnyt és közönyt talál, nem fogadják meg intő szavát, tovább élik elkorcsosodott életüket, de mindennek ellenére az Úr megkönyörül rajtuk és nem pusztítja el Ninivét. Mindez remény lehet az emberiség számára, hogy alkotásai, maradandó értékei túl fogják élni a megáradt gonoszságot. Nem az ítélkezés a költő kötelessége, hanem a bátor harc minden embertelenség és barbárság ellen, még akkor is ha ez komikusnak és eredménytelennek látszik: „gyönge fegyver szózat és igazság”.

ADY ENDRE – Rohanunk a forradalomba

Elszántsága, a népbe vetett hite megerősödött. Rohanunk a forradalomba című költeményének legfőbb mondanivalója az új, győztes forradalom (1912) bizonyossága, az a meggyőződés, hogy a véres megtorlás ellenére minden készen áll az újrakezdésre. „S ha most támadunk, le nem vernek” – kiáltotta a néppel azonosult költő többes szám első személyben az első versszak utolsó mondatában. Mindenütt „isteni robbantó kedv” érezhető, „Budapestnek futós utcáin/ S falvak csöndjén dühök remegnek„. A döbbent csönd új földrengést ígér. A hosszú vers végén összegeződik a részletekből levonható tanulság: „Csönd van, mintha nem is rezzennénk,/ S rohanunk a forradalomba.”