Hirdetés

A magyar felvilágosodás irodalmából

24 perc olvasás
A magyar felvilágosodás irodalmából

Szegény Zsuzsi a táborozáskor című költeménye is egyike népies helyzetdalainak. Helyzetdal, formája monológ forma. Balladára jellemző a sejtető, előre mutató szerepvers, hisz a költő szerepet alakít, ahol megjelenik a búcsúzás képe. Ideje visszatekintő, azaz múlt idejű. Két ill. egy szereplő van jelen: Zsuzsi és Jancsi, azonban csak Zsuzsi beszél. Elbeszélő, leíró előadású. Balladaszerű, tipikus búcsúzó leány története. Népköltészeti eszközök itt is jól megfigyelhetőek: a felszólítás valamint a felkiáltás.

Hirdetés

A Parasztdal című költeménye is hasonló az előzőekhez. Szintén helyzetdal  konkrét cselekménnyel. János vitézi motívumok is találhatóak e műben, ez pedig arra utal, hogy Petőfi bizonyos elemeket átvett Csokonaitól. Ebből következően Petőfire nagy hatást tettek Csokonai népies költeményei, melyekkel Csokonai népies hangú költészetet teremtett.

 

Kármán József (1769-1795)

1769-1795 A felvilágosodás híve , az értekező- és a széppróza kiművelője, sokoldalú irodalmár. Főúri pártfogókat nyerve indítja meg izlésnemesítő, társadalomformáló programmal az Urániát. Itt jelentik meg a Fanni hagyományai című eredeti hangú szentimentális naplóregénye. Európai horizontú, racionális szemlélete szinte előzmények nélküli. Gazdag prózastílusa különös tehetségre vall. Korai, talán a jakobinus mozgalommal összefüggő, máig tisztázatlan halála nem hagyta kibontakozni nagyra törő művelődési programját.

Batsányi János (1763-1845)

Költő, a forradalmi politikai líra megteremtője, a kritikai szövegkiadás megalapozója, a szöveghű műfordítás első hirdetője és művelője. Polgári származásához híven radikális gondolkodó. Szinte egyedül képviseli azt az elvet, hogy a társadalmi haladás és a nemzeti kérdés csak együttesen oldható meg. Alapítója és Kazinczy kiválásával szerkesztője első folyóiratunknak, a kassai Magyar Museumnak. Az ott megjelenő, A franciaországi váltózásokra c. forradalmi epigrammája miatt perbe fogják, elveszti állását. A Martinovics-mozgalom bukása után Kufstein rabjaként a szabadságvágy lírikusa (Kufsteini elégiák). Petőfit előlegző politikai programját a Levél Szentjóbi Szabó Lászlóhoz c. episztolájában fejti ki . Szabadulása után Párizsban él, Napóleon bukása után Linzbe száműzik, ott éli le élete hátralevő részét. Tudós nyelvészeti ás kritikai társaság felállítását sürgette, értekezett a költői műgondról-  de már nem lehetett élő kapcsolata a magyar közélettel, igy a felvilágosodás legkövetkezetesebb költője elnémult.

Bessenyei György (1747-1811)

Nagy hatású író, filozófus, külpolitikus. A sárospataki kollégium poétái osztályai néhány év kényszerű  gazdálkodás követi, majd a bécsi testőrség tagja. A császár könyvesházában alapos műveltségére tesz szert, Locke, Pope, Voltaire, Rossueau, műveit olvassa . Első munkái 1772-ben jelennek meg, köztük a magyar felvilágosodás kezdetét jelölő Agis tragédiája. Ebben még a felvilágosult abszolutizmus feltétlen híve. A protestáns egyházak ágenseként országjáró tapasztalatai alapján mélyül el nemzeti érzése, demokratizmusa . Merészen hirdeti a törvény előtti egyenlőséget, a közteherviselés elveit. Kultúrpolitikai elképzelései kijelölik a kialakítandó nemzeti művelődés tartalmát, s fölvázolják kívánatos körét.

Hirdetés

Részletesen kidolgozza a művelődés szükséges eszközeit: a felekezeti viszályokon való túllépés, a széles látókör , s kiemelten a magyar nyelv gazdagítása:

  • Magyarság, 1778. Kidolgozza az ismeretek terjesztésének lehetőségeit: a tapasztalati úton való megismerés
  • A holmi 1779 az irodalom és a színjátszás térnyerése
  • A magyar néző 1777 ill. egy tudományos akadémia fölállítása, amely nem csak műveli, de tág körben terjeszti is a tudományokat
  • Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék, 1781.
  • A hiányos állapotokat  A filozófus 1777 c. vígjátékában erős komikai tehetséggel festi meg.

Éles antiklerikalizmusa filozófiai tankölteményében  A természet világa 1799 kap hangot.

A felvilágosult eszméket hirdető, éles szavú, hatásos  gondolkodótól II. József megvonja a könyvtárőri megbízással járó kegydíjat, igy 1782-től birtokaira tér vissza. A cenzúra az élénkülő közélethez kapcsolódó filozófiai értekezései, eszméi, pedagógiai tanulmányai , történelmi tárgyú tragédiái irodalmi kritikai, lírai művei egyikét sem engedi kinyomatni. Elmagányosodva éli napjait. Utolsó műve a Tarinemes utazása 1804. E színes, gazdag államregény szellemes kritikája kora társadalmának, politikai szervezeteinek, és gúnyos támadás a katolikus egyház ellen.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5