Hirdetés

A Halotti beszéd és könyörgés felépítése és sajátosságai

14 perc olvasás
white fountain pen

Bevezető gondolatok

A Halotti beszéd és Könyörgés (HB) az egyik legfontosabb nyelvemlékünk.; Ez az első összefüggő magyar szövegemlék/ nyelvemlék valószínűleg a 12. század végén, 1192-1195 között keletkezhetett, és egészen 1770-ig lappangott egy kódexben, amelyet felfedezőjéről, Pray György jezsuita történészről neveztek el Pray-kódexnek.

Hirdetés

Temetési prédikáció

A szertartási rend szerint a koporsó sírba való leeresztése és a szenteltvízzel való meghintés után hangzott el. A korabeli pap egy felkiáltó mondathoz kapcsolt, kérdő mondattal a halál komorságát idézi fel. A kérdésre adott válasszal bizonyítja, hogy mindnyájan „por és hamu vagyunk”. Hogy a végzetes bűnt igazolja, feleleveníti a paradicsombeli tilalmakat, Ádám bűnbeesését és következményeit. Ezt az elmélkedő részt újra egy rövid, felkiáltásszerű kérdés és gyors válasz zárja le, majd egy figyelmeztető gesztussal mutat a sírgödörbe: egy ember sem kerülheti el ezt a „vermet”. Befejezésként imádkozásra szólítja fel a hallgatóságot a szegény halott bűnös lelkéért.

Halotti beszéd felépítése

A 38 soros, latin szövegbe illeszkedő mű két részből áll: az első 26 sora halottbúcsúztató prédikáció, amelyet egy 6 soros könyörgés / ima, azaz oratio követi. A könyörgés és a temetési beszéd is olyan egyházi latin szöveg fordítása, amely szintén megtalálható a kódexben.

Egy bevető szónoki kérdéssel kezdődik:

„Látjátuk feleim szümtükhel mik vogymuk”

(látjátok feleim szemetekkel mik vagyunk), amire a válasz rögtön utána el is hangzik:

Hirdetés

„isa, por és homou vogymunk”

(íme, por és hamu vagyunk). Ennek az utóbbi tételnek a kifejtése történik a továbbiakban. Az elbeszélő többes szám harmadik személyben beszél, utalva arra, hogy amit mond, az minden embert egyaránt érint. A múlt, a teremtéstörténet felidézése és az ember jellemzése után a „miü vogymunk” (mi vagyunk) tételmondatot követően visszatér a jelenbe, és az ember jövőjére vonatkozóan fogalmaz meg általános igazságokat, a szentek szeretetére buzdít, és a halott lelkének bűnbocsánatáért esedezik. Az oratióban szintén könyörgésre, imára szólítja fel az elbeszélő a hallgatóságot, és arra kéri az Urat, hogy a halottat helyezze Ábrahám, Izsák és Jákob kebelébe.

A Halotti beszéd maga is két részből áll: egy elmélkedésből és egy imádságból. A korabeli pap, hatásosan egy felkiáltó mondatot kapcsolt össze egy kérdő mondattal, ez a halál komorságát idézi fel, s a kérdésre adott válasszal bizonyítja, hogy:

„por és hamu vagyunk”.

A bűn végzetes voltát igazolja azzal, hogy feleleveníti a paradicsombeli tilalmakat, Ádám bűnbeesését és következményeit. Ezt az elmélkedő részt újra egy rövid, felkiáltásszerű kérdés és gyors válasz zárja le:

Kik azok? Mi vagyunk”.

Majd egy figyelmeztető gesztussal mutat a sírgödörbe: egy ember sem kerülheti el ez vermet”, mert mindnyájan afelé közeledünk. Befejezésként imádkozásra szólítja fel a hallgatóságot a szegény halott bűnös lelkéért.
Ezt követi a kötött szövegű, pontos fordítást adó Könyörgés, amely valójában egy második imádság. Célja, hogy a halott bírságnap”, vagyis az utolsó ítéletkor, a test feltámadása után Krisztus jobbján, a szentek közt kapjon majd helyet.

A nyelvemlék a szóbeliségből az írásbeliségbe éppen átlépett, nagyon közel áll az élő beszédhez, kitűnően alkalmazza a latin retorika eszközeit: felkiáltás, kérdés, felelet, felsorolás, ismétlés, kötőszóhalmozás (poliszindeton), anafora, alliteráció, metonímia, figura etymologica.

Hirdetés

A mű bővelkedik a retorikai elemekben mint: megszólítás, kérdés, felkiáltás, válasz. Különösen erőteljes a hármas figura etymologica:

„halálnak halálával halsz”.

A figura etymologica a szó tövének ismétlésén alapuló stilisztikai alakzat. Az utolsó öt sor könyörgés, ami már csak egy latin szöveg fordítása.

Anafora: ugyanaz a szó, szószerkezet megismétlődik a sor/versszak elején. Pl.

Sokszor csak úgy magam elé nézek
Sokszor csak úgy magad elé nézel
Sokszor csak úgy maga elé néz
Sokszor csak úgy magunk elé nézünk.
(Örkény István: Bevégezetlen ragozás)

Metonímia: szócsere. Két fogalom között logikai kapcsolat, ok-okozati kapcsolat vagy bármilyen térbeli, időbeli, rész-egész stb. érintkezés van, akkor az egyik név fölcserélhető a másikkal, az másik értelemben használható. Pl.: helyi ó, térbeli érintkezésen alapuló: asztalt bont; időbeli érintkezésen alapuló: a 20. század nagyot alkotott; anyagbeli érintkezés: vasra verték; ok-okozati felcserélésen alapuló: itták a mámort

Hirdetés
Még 1654 szó van a tételből!
A tartalom teljes megtekintéséhez kérlek lépj be az oldalra, vagy regisztrálj egy új felhasználói fiókot!


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!