Hirdetés

A Halotti beszéd és könyörgés felépítése és sajátosságai

14 perc olvasás
white fountain pen

Bevezető gondolatok

A Halotti beszéd és Könyörgés (HB) az egyik legfontosabb nyelvemlékünk.; Ez az első összefüggő magyar szövegemlék/ nyelvemlék valószínűleg a 12. század végén, 1192-1195 között keletkezhetett, és egészen 1770-ig lappangott egy kódexben, amelyet felfedezőjéről, Pray György jezsuita történészről neveztek el Pray-kódexnek.

Hirdetés


Hirdetés

Temetési prédikáció

A szertartási rend szerint a koporsó sírba való leeresztése és a szenteltvízzel való meghintés után hangzott el. A korabeli pap egy felkiáltó mondathoz kapcsolt, kérdő mondattal a halál komorságát idézi fel. A kérdésre adott válasszal bizonyítja, hogy mindnyájan „por és hamu vagyunk”. Hogy a végzetes bűnt igazolja, feleleveníti a paradicsombeli tilalmakat, Ádám bűnbeesését és következményeit. Ezt az elmélkedő részt újra egy rövid, felkiáltásszerű kérdés és gyors válasz zárja le, majd egy figyelmeztető gesztussal mutat a sírgödörbe: egy ember sem kerülheti el ezt a „vermet”. Befejezésként imádkozásra szólítja fel a hallgatóságot a szegény halott bűnös lelkéért.

Halotti beszéd felépítése

A 38 soros, latin szövegbe illeszkedő mű két részből áll: az első 26 sora halottbúcsúztató prédikáció, amelyet egy 6 soros könyörgés / ima, azaz oratio követi. A könyörgés és a temetési beszéd is olyan egyházi latin szöveg fordítása, amely szintén megtalálható a kódexben.

Egy bevető szónoki kérdéssel kezdődik:

„Látjátuk feleim szümtükhel mik vogymuk”

(látjátok feleim szemetekkel mik vagyunk), amire a válasz rögtön utána el is hangzik:

„isa, por és homou vogymunk”

(íme, por és hamu vagyunk). Ennek az utóbbi tételnek a kifejtése történik a továbbiakban. Az elbeszélő többes szám harmadik személyben beszél, utalva arra, hogy amit mond, az minden embert egyaránt érint. A múlt, a teremtéstörténet felidézése és az ember jellemzése után a „miü vogymunk” (mi vagyunk) tételmondatot követően visszatér a jelenbe, és az ember jövőjére vonatkozóan fogalmaz meg általános igazságokat, a szentek szeretetére buzdít, és a halott lelkének bűnbocsánatáért esedezik. Az oratióban szintén könyörgésre, imára szólítja fel az elbeszélő a hallgatóságot, és arra kéri az Urat, hogy a halottat helyezze Ábrahám, Izsák és Jákob kebelébe.

Hirdetés

A Halotti beszéd maga is két részből áll: egy elmélkedésből és egy imádságból. A korabeli pap, hatásosan egy felkiáltó mondatot kapcsolt össze egy kérdő mondattal, ez a halál komorságát idézi fel, s a kérdésre adott válasszal bizonyítja, hogy:

„por és hamu vagyunk”.

A bűn végzetes voltát igazolja azzal, hogy feleleveníti a paradicsombeli tilalmakat, Ádám bűnbeesését és következményeit. Ezt az elmélkedő részt újra egy rövid, felkiáltásszerű kérdés és gyors válasz zárja le:

Kik azok? Mi vagyunk”.

Majd egy figyelmeztető gesztussal mutat a sírgödörbe: egy ember sem kerülheti el ez vermet”, mert mindnyájan afelé közeledünk. Befejezésként imádkozásra szólítja fel a hallgatóságot a szegény halott bűnös lelkéért.
Ezt követi a kötött szövegű, pontos fordítást adó Könyörgés, amely valójában egy második imádság. Célja, hogy a halott bírságnap”, vagyis az utolsó ítéletkor, a test feltámadása után Krisztus jobbján, a szentek közt kapjon majd helyet.

A nyelvemlék a szóbeliségből az írásbeliségbe éppen átlépett, nagyon közel áll az élő beszédhez, kitűnően alkalmazza a latin retorika eszközeit: felkiáltás, kérdés, felelet, felsorolás, ismétlés, kötőszóhalmozás (poliszindeton), anafora, alliteráció, metonímia, figura etymologica.

A mű bővelkedik a retorikai elemekben mint: megszólítás, kérdés, felkiáltás, válasz. Különösen erőteljes a hármas figura etymologica:

Hirdetés

„halálnak halálával halsz”.

A figura etymologica a szó tövének ismétlésén alapuló stilisztikai alakzat. Az utolsó öt sor könyörgés, ami már csak egy latin szöveg fordítása.

Anafora: ugyanaz a szó, szószerkezet megismétlődik a sor/versszak elején. Pl.

Sokszor csak úgy magam elé nézek
Sokszor csak úgy magad elé nézel
Sokszor csak úgy maga elé néz
Sokszor csak úgy magunk elé nézünk.
(Örkény István: Bevégezetlen ragozás)

Metonímia: szócsere. Két fogalom között logikai kapcsolat, ok-okozati kapcsolat vagy bármilyen térbeli, időbeli, rész-egész stb. érintkezés van, akkor az egyik név fölcserélhető a másikkal, az másik értelemben használható. Pl.: helyi ó, térbeli érintkezésen alapuló: asztalt bont; időbeli érintkezésen alapuló: a 20. század nagyot alkotott; anyagbeli érintkezés: vasra verték; ok-okozati felcserélésen alapuló: itták a mámort

Figura etymologica: szótőismétlődés. Gyakori formája, hogy egy szó önmagával alkot birtokos jelzős szerkezetet. Pl.: énekek éneke, hiúságok hiúsága. A Halotti beszédben: halálnak halálával halsz. (Ez egyben alliteráció is.)

Hirdetés

A Halotti beszéd és könyörgés első sorában ez a latin mondat szerepel:

„Sermo sup sepulchrum”.

Jelentése: „beszéd a sírgödör fölött”, vagyis temetéskor a pap által elmondott búcsúbeszéd és ima. Első mondata utal a szöveg kommunikációs helyzetére: deixissel kezdődik, amely egyben felkiáltás is: rámutatás az emberi élet végességére és a halálra.

Deixis: A névmási utalás egy fajtáját deixisnek, vagyis rámutatásnak nevezzük. A szóbeli nyelvhasználatban gyakori, használatát a beszédhelyzet vagy az előismeretek teszik lehetővé. Pl.: Az „Ott is jártunk”. mondatban az ott mutatónévmás jelentését a beszédhelyzet adja, jelenthet várost, hegytetőt stb.

Nagy a retorikai, nyomatékosító ereje a szóismétléseknek, a figura etymologicának, a metonímiának, amiben az ok helyett rögtön az okozat szerepel:

„És az gyimilcsben halálut evék”.

Erős retorikai hatása van a változatos mondatformáknak. Az imára anaforikus ismétlődések szólítanak fel, amelyek egyben felsorolást és fokozást is tartalmaznak. A szöveg több helyén megfigyelhető az „és” mellérendelő kötőszó ismétlése, amely szintén a nyomatékosítás, a részletezés retorikai eszköze.

Hirdetés

A Halotti beszéd alaktani sajátosságai

Az alaktan (morfológia) a szó szerkezetével foglalkozik, a szó belső struktúráját vizsgálja. A szótőhöz különféle toldalékok járulhatnak, e toldalékok azonosítása és kapcsolódási szabályainak a megállapítása és hogy a toldalékolás esetén hogyan áll össze a szó az egyes szóelemekből, az alaktan egyik fő feladata. De az alaktan körébe tartozik a szóösszetétel, valamint a szóösszetétellel rokon alakzatok (igekötős igék, általában: az igés szerkezetek alaktani) vizsgálata. Tanulmányozza továbbá a szóalkotási műveleteket (a szóképzést, a szóösszetételt…)

Általánosan ismert szóelemek (morfémák): a szótő, a rag, a jel, a képző.

A szóalaktan központi eleme a morféma, amely a lekisebb nyelvi jel, azaz kisebb egységekre nem bontható, de meghatározott formával rendelkező nyelvi jel, amelyhez jelentés kapcsolódik.

A morfémáknak 2 csoportja van: a tőmorfémák és a toldalékok. A tőmorfémák között vannak toldalékolható és nem toldalékolható (határozói igenevek, mint a kerülve, vmint a viszonyszók nagy része, mint pl. a „gye” azaz de) formák. A toldalékoknak (affixumoknak) csupán járulékos vagy nyelvtani viszony jelentésük van.

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!