A görög dráma sajátosságai az Antigoné alapján

Az Antigoné szerkezete

Szophoklész nagy művésze a tragédia szerkezeti felépítésének: már az elején érezteti az összeütközés bekövetkeztét. Művészi tudatossága főleg a jellemek megalkotásában tűnik ki.

Szerkezet

Prologosz: 1-99. sor; expozíció; Antigoné, Iszméné

Parodosz: 100-161. sor; a kórus diadalmi éneke, a győzelem üdvözlése

1. epeiszodion: 162-331. sor; bonyodalom kezdete; Kreón, az őr

1. sztaszimon: 332-375. sor; “Sok van mi csodálatos…”- a kórus az ember titokzatos-félelmes-csodálatos hatalmáról énekel

2. epeiszodion: 376-581. sor; a drámai harc fokozódása; Kreón, az őr, Antigoné, Iszméné

2. sztaszimon: 582-625. sor; az emberi sors törékenysége, bizonytalansága a karének témája

3. epeiszodion: 626-780. sor; késleltető mozzanat; Kreón, Haimón

3. sztaszimon: 781-800. sor; a szerelem mindent legyőző hatalmáról szól az ének

4. epeiszodion: 801-943. sor; a drámai feszültség fokozódása, ennek az epeiszodionnak nagy részét a kommosz teszi ki: a kar és Antigoné közös panaszdala

4. sztaszimon: 944-987. sor: a kar Antigoné sorsától meghatva más hősök és hősnők hasonló szenvedéseiről emlékezik meg.

5. epeiszodion: 988-1114. sor; drámai feszültség tetőpontja (krízis); Kreón, Teiresziász, karvezető

5. sztaszimon: 1115-1154. sor; a kórus bizakodva Thébai védőistenéhez, Bakhoszhoz (Dionüszosz) fordul segítségért

Exodosz: 1155-1347. sor; végkifejlet, katasztrófa; első-, második hírnök, karvezető, Eurüdiké, Kreón (Kommosz 1261-1347. sor – Kreón és a karvezető panaszdala)

Exodikon: 1348-1353. sor; “Bölcs belátás többet ér…”

A drámai harc és a jellemek

Szophoklész Antigonéja az európai dráma egy sajátos típusát képviseli. Ez a tragédia egyetlen konfliktus köré épül: két, egymás ellen feszülő akarat összeütközését ábrázolja. A főszereplő rendszerint olyan erkölcsi elveket képvisel, amelyeknek igazságát az adott korban mindenki elismeri. Drámai szituáció, drámai harc. A főszereplő, sorsától függetlenül, általában eléri, amit akar: az ellenfél által létrehozott szituáció megszűnik, s ezután helyreáll az erkölcsi világrend. A drámai cselekmény arra kényszeríti a nézőt, hogy válasszon a színpadon felkínált magatartásformák közül. Az író szinte sugalmazza a helyes döntést a jellemek milyensége által, de állásfoglalása nem mindig egyértelmű és nem menti fel a nézőt a döntés felelőssége alól.

Antigoné és Iszméné

A prologoszban találkozunk velük. Drámai szituáció megjelenése. Isteni (halottat el kell temetni) és emberi törvény (Polüneikész hazaáruló, nem szabad eltemetni) szembenállása. Antigoné és Iszméné döntésének különbözősége. A mű során feltűnő őr is elismeri az isteni törvényt, de még Iszménénél is jobban félti az életét. Antigoné habozás nélkül dönt, s öntudatosan megy “szép halála” felé. De van benne valami emberen túli erő, emberfeletti szenvedély is, mely megborzongatja a nézőt.

Kreón jellemzése, szembeállítása Antigonéval, “Sok van mi csodálatos”, Haimón jellemzése (párhuzam Antigonéval, Kreónnal), Teiresziász és Kreón, Végkifejlet (már késő), Antigoné tragikuma, Kreón bukása.