A Nyugat nem volt irányzatos lap, nem kötődött sem irodalmi, sem politikai eszmerendszerhez, így nem vállalta az avántgárd mozgalmainak, irányzatainak „terjesztését” sem, bár visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy Kassák Lajos is Osvát Ernőt kereste meg első verseivel, és az is igaz, hogy a folyóirat igyekezett a polgárosodás, liberalizálódás, modernség fóruma lenni. A folyóirat vállalta Adyt, verseit, írásait mindig közölte, és vezetői – elsősorban Ignotus és Osvát gyakran védelmezték a költőt az őt ért támadásokkal szemben (kritikák, recenziók, elemzések, értekezések, irodalmi viták formájában). Ady ünnepelt vezéralakjává vált ekkorra már a fiatalabb költő-írónemzedéknek is, ezt a szerepet azonban egy híres cikkében visszautasította (A duk-duk affér, 1908. nov., Új Idők). Ady úgy érezte, hogy mások helyett is őt érik a durva támadások, és az irodalmi vezér, költőfejedelem szerepét is elutasította.

Az írással sok támogatóját, hívét is megsértette, és nyílt hadüzenet volt részéről az is, hogy a cikket Herczeg Ferenc (író, drámaíró, újságíró, szerkesztő, a konzervatív szemléletű magyar irodalom vezéralakja, 1863-1954) lapjában jelentette meg.  Ady minden őt ért kritikát személye és költészete elleni támadásként értelmezett, így azokat is melyek jószándékú, figyelmeztető bírálatok voltak. A kritikákra gyakran verseiben, versekkel válaszolt. A Csizmadia Sándor-féle támadásra a Küldöm a Frigy-ládát című verssel, a gazdag mecénás-barát Hatvany Lajos (1880-1961) bírálatára a Hun, új legenda című versével válaszolt. A válaszcikkek, válaszversek is azt a sajátos művészi magatartást tükrözik, mely Ady egész költészetének alapmotívuma: harc, küzdelem, ellenállás, szembenállás.

4. Ady kötetei

A költő verseskötetei a világháború kitöréséig szinte évente jelentek meg, 1906 és 1914 között összesen nyolc kötetet jelentetett meg. Az Új versek, a Vér és arany köteteket követte Az Illés szekerén (1908) című, melyben először szerepelnek külön ciklusban az istenes versek, ettől kezdve azonban minden kötetben jelen van az istenes versek ciklusa Ezután jelentek meg a Szeretném ha szeretnének (1909), illetve A Minden-Titkok versei (1910) című kötetek. 1911-ben nem jelent meg kötete, csak 1912 januárjában (A menekülő Élet), illetve ebben az évben közölte folytatásokban verses regényének fejezeteit (Margita élni akar, 1912). A mű befejezetlen maradt, és nem jelent meg önálló kiadványként később sem. A háború kitöréséig még két kötete jelent meg: A Magunk szerelme (1913) és a Ki látott engem? (1914) címűek. 1914 és 1918 között nem jelent meg önálló kötete, a háború alatt írt verseinek gyűjteményes kötete (A halottak élén, 1918 aug.) élete utolsó alkotása. Utolsó verseskötete (Az utolsó hajók, 1923) már jóval halála után jelent meg, Földessy Gyula (költő, író, tanár; Ady köteteinek szerkesztésében is segédkezett) szerkesztésében (e kiadványban értelemszerűen már kronologikus sorrendben vannak a versek).

A verseskötetek mellett élete végéig írta cikkeit, publicisztikáit, kritikáit. Publicisztikai írásainak kritikai kiadása tíz vaskos kötetben jelent meg. Az újságírás a költő számára kereseti forrás volt, de cikkeiben fejtette ki részletesebben a verseiben is fölbukkanó politikai álláspontját, nézeteit is. Külön figyelmet érdemlők párizsi tudósításai, melyek azt tanúsítják, hogy Ady mennyire naprakész figyelemmel követte a világpolitika, az európai politika és kulturális élet eseményeit. A publicisztikai írások és különösen a versek jelentősége elhomályosítják a prózaíró Ady műveit, pedig pályája elejétől kezdve írt prózai elbeszéléseket, novellákat is (például Sápadt emberek, 1907; Muskétás tanár úr, 1913 című kötetek).

5. A kötetkompozíciós elvek

Verseskötetek esetében ritkán használjuk az alkotás kifejezést, de ebben az esetben jogos a szó használata. Ady kötetei ugyanis magukban is megalkotott, megtervezett kompozíciók. Ezt példázza az Új versek szerkesztése. A kötetben szereplő versek tematikus ciklusokra vannak bontva (nem időrendben szerepelnek), a kötetnek és a ciklusoknak általában van kezdő verse, nyitó verse (az Új versek kötet nyitó verse a Góg és Magóg fia vagyok én… kezdetű). A kötet centrumában a leghangsúlyosabb téma ciklusa kap helyet, a versek címei általában három szóból állnak. Ezt a szerkesztési, kompozíciós elvet mindvégig megtartotta a költő, későbbi köteteinek szerkezetét is ez jellemzi.