Internet szolgáltatásai

Böngészőprogramok

Napjainkban a piacon kapható böngészőprogramok csupán két terméket jelentenek:

– Netscape Navigator vagy Netscape Communicator

– Microsoft internet Explorer

Mindkét szoftver az összes verzióban ingyenesen áll a felhasználók rendelkezésére. Ezek segítségével használhatjuk ki hatékonyan a WWW adta lehetőségeket. Mindkét programban számos lehetőség és funkció áll rendelkezésünkre, hogy testre szabjuk böngészőprogramunkat.

3.Telnet (távoli hozzáférés)

Az internet kezdetén ez volt a legnépszerűbb szolgáltatás. Ha volt valakinek login neve és jelszava (együtt röviden: account) valamelyik szerverre, akkor ez – feltéve, hogy a rendszergazda is megengedte – gyakorlatilag teljes internet elérést biztosított. Előnye még, hogy a gépünk lehet akármilyen egyszerű, mivel csak terminálként működik (azaz elküldi a begépelt parancsot a szervernek, a kapott választ pedig kiírja a képernyőre). Az érdemi munkát maga a szerver, s nem a mi gépünk végzi. További előnye, hogy a szerver közvetlenül az internetre csatlakozik, így az adatátvitel sebessége igen nagy, de csak az internet és a szerver között. A szerver és a gépünk közötti sebesség a modemünktől függ.

Mivel a Telnet általában Unix operációs rendszert használó gépen fut, ezért használatához szükségünk van a unixos parancsok, valamint a Unix rendszer ismeretére.

Amikor a távoli géppel felépült a kapcsolat, az első dolgunk itt is az, hogy azonosítsuk magunkat. Ha van saját accountunk az illető gépen, akkor használhatjuk az azonosítónkat és jelszavunkat, s ilyenkor a saját alkönyvtárunkból tudunk letölteni állományokat, vagy oda tudunk felküldeni dolgokat. A legtöbb ftp-t szolgáltató gépre azonban az „Anonymus” (vagy az „ftp”) nyilvános azonosítóval is be lehet lépni, de ilyenkor csak ahhoz a directory-hoz férünk hozzá, ahol a nyilvánosan terjeszthető állományokat helyezték el a rendszerüzemeltető (rendszerint egy „pub” nevű alkönyvtárban). Ilyenkor jelszónak (password) illik a saját e-mail postafiókunk címét megadni. Egyes gépekre Anonymusként is feltölthetünk állományokat, rendszerint egy „Incoming” nevű alkönyvtárba. Ilyen anonim ftp kapcsolatokat csak az adott szolgáltató gép csúcsidején kívül illik létrehozni (nem is mindig engedik be az ftp használókat napközben a leterheltebb gépek).

Nagyon fontos, hogy ha nem szöveges állományokat küldünk át a hálózaton, akkor egy „bin” paranccsal állítsuk be a bináris file-transzfer üzemmódot, mert különben a letöltött programok, képek, formázott dokumentumok, tömörített állományok stb. használhatatlanok lesznek! A legnagyobb anonim-ftp archívumokról vannak kereshető adatbázisok is. Ilyen például az archie, ami sok helyen megtalálható a világban.

Ha van a gépünkön archie kliens, akkor egyszerűen az „archie” vagy az „archie-s file-név” paranccsal indíthatjuk el. Ha nincs, akkor Telnet-tel felhívhatjuk valamelyik nyilvános archie adatbázist, pl. az archie.univie.ac.at vagy az archie.mcgill.ca címen. A bejelentkezéskor az „archie” azonosítót kell megadni, majd a „prog file-név” paranccsal tudunk keresni. Eredményként kapunk egy listát azokról a gépekről, amelyeken a keresett file megtalálható. Az archie-nál fejlettebb és könnyebben kezelhető keresőrendszerek is vannak gopher és WWW felületekkel (pl. Veronica, AltaVista, Lycos, Virtual Software Library). A legújabb és a legnépszerűbb ftp archívumokról többek között a comp.archives UseNet hírcsoporból értesülhetünk.

4.FTP (File Transfer Protocol)

A File Transfer Protocol, mindkét irányban képes file-ok átvitelére (szerverről, illetve szerverre). Először a kiválasztott szerverre kell bejelentkeznünk, ahol kérnek egy azonosítót (login name) és egy jelszót (password). Ha ezekkel nem rendelkezünk, akkor olyan szervert kell keresnünk, amelyik elfogadja az Anonymus login nevet is, ekkor a jelszó általában a saját e-mail címünk. Az ilyen szervereket Anonymus FTP szervereknek nevezzük. Ha sikerült bejelentkezni, akkor a képernyőn láthatjuk azokat a könyvtárakat, amelyekhez hozzáférést biztosít az adott szerver, s ezekben kedvünk szerint barangolhatunk.

Az FTP használata ugyanolyan könnyen elkezdhető, mint a Telnet programé. A szolgáltatót a gép parancssoránál írjuk be: