Hirdetés

A szervezetmodell lényege

A szervezetmodell lényege és az informatikai szervezésben betöltött szerepében;  a szervezetek strukturális jellemzői, optimalizálásuk lehetősége (irányításbonyolultság, irányításigényesség értelmezése, mérhetősége)

SZEM

1. Szervezet: a munkamegosztás intézményesített formája, kerete.

jogilag: jogi személyiséggel rendelkezik-e vagy nem

szociológiailag: az emberi (formális és informális) kapcsolatokat vizsgálja

közgazdaságilag: optimális környezet a folyamat lebonyolítására

kibernetikailag: egy célirányosan működő hierarchikus rendszer, melyben irányítási folyamatok valósulnak meg.

informatikailag: a lehetséges információs csomópontok hordozója.

 

Feladata az információ áramlás lehetséges csomópontjainak kijelölése.

A megvalósuló folyamatok adják a rendszer struktúráját, melynek megjelenési formája a szervezet.

A szervezetnek létezik formális, illetve informális struktúrája.

1.    Formális struktúra: azokat a szabályozott munkamegosztás kapcsolatokat írja el, amilyennek a rendszernek lennie kéne – mindig rögzített, szabályozott, személytelen (rögzített hivatalos struktúra – hogyan kellene a rendszernek működnie)

Hirdetés

2.    Informális struktúra: ténylegesen hogyan zajlanak a munkamegosztási és kommunikációs folyamatok – személyes kapcsolatra épül (minden szervezetben megtalálható mindkettő, a formális alapján építjük a rendszert, de a másikat sem szabad figyelmen kívül hagyni)

3.    Szervezeti struktúra jellemzői:

szervezetben megnyilvánuló munkamegosztási kapcsolatok jellege

szervezetben zajló koordinációs mechanizmus jellemzői

szervezet konfigurációja

A szervezetek struktúráját 3 szempontból lehet minősíteni:

a)      szervezet konfigurációja

b)      szervezetben lezajló koordinációs folyamatok jellemzői

c)      munkamegosztási kapcsolatok jellege

 

a) A szervezet jellemző konfigurációi

 

Az a leegyszerűsített séma váz, amely tükrözi a szervezet statikus struktúráját.

Tartalmazza:

szervezet vertikális (mélységi) tagolása: az alapvető hatásköri függőségek, hány lépcsős, vezetési lánc hossza, megmutatja a függelmi kapcsolatokat alá – fölé rendeltségi viszonyokat

szervezet horizontális tagolódása: milyen vezetési szinttel irányítják az adott szervezetet, hány egység/szint (7-14 beosztott az ideális)

 

2. Szervezeti struktúrák:

Lineáris:

vonalas, ágas szervezeti konfiguráció – a legegyszerűbb szervezeti forma, áttekinthető struktúra, hatáskörök tiszták

bővítése lehet vertikális (méret növelés), horizontális (profil bővítés).

egy bizonyos létszám fölött szükség van a vezetők tagolására.

egyszerűen bővíthető

az információs kapcsolatok igazodnak a szolgálati úthoz (szigorú szolgálati út jellemzi)

Gátja: információs rendszer (ha hosszú az információs lánc, akkor elbürokratizálódhat – az információk torzulnak); nem lehet sok törzskar – mivel szakmailag kapcsolódik, nem beilleszthető kis vállalatokra jellemző csak

 

3. Funkcionális:

csúcsvezetést követő szinten egy szakmai munkamegosztást alakítok ki

ezek a vezetők egy területtel foglalkoznak, hatáskörök párhuzamosan alakulnak, ezért az info. áramlás is párhuzamos

szakmailag hatékonyabb, de konfliktusokhoz vezet (hatásköri ütközések lehetnek)

kis és közepes vállalkozásoknál jellemző

4. Lineáris- funkcionális:

a szervezetre alapvetően a lineáris struktúra a jellemző

van egy felelős vezető, akivel egy szinten helyezkednek el a funkcionális vezetők

a felelős vezető minden kérdésben informált

a párhuzamos hatáskörök nem egyforma súlyúak

felülbírálhatók a hatásköri ütközések (mivel az erősebb hatáskörű (lineáris) felülbírálhatja a funkcionális hatásköröket)

jellemző volt Mo.-n a régi rendszerben, nemzetközileg a 60-as évekig

5. Mátrix szervezet:

Mátrix: olyan mennyiségek halmaza, melyet 2 dimenzió határoz meg

a csúcsvezetést követően 2 azonos súlyú szempont alapján alakítjuk ki a mellérendeltségi kapcsolatot, ezek közül az egyik mindig funkcionális.

funkcionális felosztás szakmai irányítást takar, a másik felosztás lehet pl. termékigazgatók, területigazgatók kijelölése

minden döntést 2 dimenzió határoz meg (a funkcionális és valamely horizontális (főprofil) tagolódása alapján) az információ is minimum 2 vonalon fut (döntést hozni egyedül nem lehet)

a sorok ill. oszlopok egymásnak mellérendeltek, csomópontok hatásközönként helyezkednek el

intézményesíti a vezetők közti konfliktust

nagy nemzetközi vállalatok

 

6. Divízionális:

olyan szervezeti forma, melynek egységei teljesen önállóak

2 részből áll: a stratégiai központból és a divíziókból

A stratégiai központ irányítási tevékenységet folytat, szervezetileg funkcionálisan tagolt, stratégiai kérdésekkel foglalkozik.

A divíziók operatív kérdésekkel foglalkoznak, egymástól független információs rendszert alkotnak. Egymástól területi vagy tárgyi alapon különülnek el.

típusai a cost, profit és investment center

Cost centerek: költségközpont, csak költséggazdálkodás.

Profit centerek: önálló nyereséggazdálkodás csak a fejlesztésben, befektetésben nem önállóak

Investment centerek: tőkeallokációs központ, a stratégiai központ (működő) tőkét biztosít a divízió részére és innentől teljesen önállóan működnek. Egyetlen kapcsolata a stratégiai központtal, hogy a nyereség egy részét leadja. Piaci és etikai koordinációt alkalmaz a stratégiai központ, elvileg lehet önálló információs rendszere

az információs rendszereket alapvetően a központi szervezet írja elő, hogy egységes, feldolgozható stratégiai információkat kapjon (az adott profilnak ill. gazdasági környezetnek megvannak a saját információs szükségletei is)

 

7. Projekt szervezet:

a vezetés a gazdasági akciók függvényében változik

 

b) szervezetben zajló koordinációs mechanizmusok jellemzői:

 

Koordináció: az elkülönült szervezeti részegységek (alrendszerek) céljainak és tevékenységének összehangolása

A koordináció típusai:

technikai, technológiai jellegű koordináció: a munka folyamatokból következő kapcsolatok az egyes szervezeti egységek között, minden szervezeten belül megtaláljuk (technológiai egymásra épülés a szervezeten belül, erős a vertikális struktúra)

bürokratikus jellegű koordináció: a belső szabályokkal, kötelező előírásokkal hangoljuk össze a szervezetet

piaci jellegű koordináció: olyan jövedelmi érdekeltségi rendszert építek ki a szervezeten belül, amely összehangolja a részegységeket

etikai (személyi) jellegű koordináció: az egyes személyek azonosulása a szervezettel – a szervezet vezetői iránti elkötelezettség (informatikai szempontból nem vesszük figyelembe)

 

c) munkamegosztás kapcsolat jellege:

E szempontból a szervezetet jellemzően két részre lehet bontani:

1.    Munkaszervezeti rész:

a tényleges gazdálkodási folyamat

hierarchikus (egymásra épülő) vezetői láncolat

egy személyi felelős vezetője mindig van (ezek a munkaszervezetek valamilyen szervezeti keretek között társasági formában jogilag szabályozottan működnek)

tulajdonosi szervezeti résszel rendelkezik pl.: RT – közgyűlés, igazgató tanács, felügyelő bizottság

A munkaszervezet leképezéséhez szükséges annak mind vertikális, mind horizontális struktúráját meghatározni (szervezet mélységi és szélességi tagolása).

Vertikális tagolás: milyen függelmi kapcsolatok vannak a szervezeten belül, szervezeti egységek milyen alá-fölé rendeltségben állnak egymással. Az azonos szinten lévők mellérendeltségi kapcsolata milyen. Szervezet mélységi (mindig egyértelmű alá-fölé rendeltség) és szélességi tagolása (többféle variációban készül).

Horizontális tagolás: az azonos szervezeti szinten lévők milyen mellérendeltségi kapcsolatban vannak (kibernetika: szélességi tagolás) lehetséges (általában kombinálva):

tárgyi alapon: alrendszereket alakítunk ki a szerint, hogy milyen folyamatok zajlanak le, és milyen termékeket, szolgáltatásokat állítunk elő.

területi-regionális alapon: területileg különböző helyen lévő alrendszerek viszonylagos szervezeti önállóságot kapnak (pl.: MÁV debreceni igazgatóság)

funkcionális alapon: a vezetést felosztjuk viszonylag elkülöníthető szakterületekre, amelyek önálló szervezeti egységeket kapnak (pl.: termelési irányítás, pénzügy, számvitel)

 

2.    Tulajdonosi szerkezet: milyen a társasági forma (gazdasági folyamatok nincsenek, de vannak döntési folyamatok => információt kíván)

Szervezeti típusok:

Szervezeti típusok

Nem tudjuk elhelyezni a project szervezeteket (project szervezetek nincs állandó struktúrájuk, bármelyik szervezeten belül létrehozhatjuk időleges gazdasági feladatokat lát el).

1 dimenziós: a mellérendelt munkamegosztást egy szempont alapján hozták létre

több dimenziós: a szervezet tagolásában egyszerre, párhuzamosan, azonos súllyal több szempont érvényesül

egyvonalas: ha egy alárendelt szervezeti egység csak egy hatásköri vonalon kaphat irányítási instrukciót (1 beosztottnak csak 1 főnök adhat instrukciót)

többvonalas: ha egy alárendelt szervezeti egység párhuzamosan több hatásköri vonalon is kaphat irányítási instrukciót

mátrix projektek: a nagy szervezetben az egyik divízió egy project lesz, vezetői időlegesen változnak

A szervezet optimalizálása:

(ált. létszám alapján)

A szervezet optimalizálás 2 hipotézisre épül:

akkor optimális a szervezet, ha a vezetők egyenletesen vannak terhelve,

valamint a vezetők leterheltsége egyenes arányban van a beosztottak számával.

Az irányítottak számának meghatározásánál meg kell különböztetni a közvetlen és közvetve irányítottak számát.

a)    közvetlenül: személyes hatásköri kapcsolatokon keresztül irányít

b)    közvetett: beépített vezetői lánc segítségével irányítják a beosztottakat

Minél magasabb szinten helyezkedik el egy vezető, annál nagyobb a közvetve irányítottak száma.

A vezető tevékenységének bonyolultsága függ:

az irányított tevékenység jellegétől

mekkora a feladat integrációigénye

a beosztottaktól (képzettség, motiváltság, felelősségvállalási hajlandóság, területi elhelyezkedés)

Az optimalizálást 3 kategória segítségével lehet végrehajtani:

1.      Az irányítás bonyolultsága: az erre  vonatkozó mutatók a létszámleterheltséggel vannak kapcsolatban. Mérésére az abszolút és a relatív bonyolultság mutatóit alkalmazzák.

Abszolút bonyolultság: meghatározása a piramis elvvel, irányítottak száma a trapéz területével képezhető le.

Relatív bonyolultság: a vezetői szinthez viszonyítva a többi vezetési szintnek mekkora a bonyolultsága.

Bonyolultsági szám:   i: szervezeti szint, j: szervezeti lépcső

csúcsvezetésben a legnagyobb a bonyolultsága a+1=100 % B1

2.      Az irányítás igényessége: azt mutatja, hogy a csúcsvezetés milyen arányban osztja a szervezetben lefelé a vezetői terheket. Minél lejjebb vagyunk a szervezetben, annál kisebb az irányítás igényesség. Ennek mérője a relatív bonyolultságok különbsége, ez az átlagos mutató. Ebből képzet relatív mutató azt mutatja, milyen az irányítás igényessége az 1. szinthez viszonyítva.

3.      Irányítási lánc hossza: megmutatja, hogy hány vezetési szinttel lehet optimálisan irányítani a szervezetet



Ady Endre (26) Angol (29) angol nyelvtan (35) Arany János (18) Atom (20) egyenes (25) elemzés (139) ember (23) energia (26) Filozófia (37) függvény (25) gazdaság (34) halmaz (24) háromszög (25) hőmérséklet (32) líra (22) magyar (22) magyar irodalom (289) Magyarország (38) magyar történelem (102) Matematika (25) Nyelvtan (43) PC (60) Petőfi Sándor (20) politika (24) párhuzamos (18) szerves (32) szervetlen (31) számok (27) számítógép (60) szög (25) tartalom (18) test (28) tétel (18) Történelem (21) USA (18) valós (19) vektor (18) vers (50) verselemzés (47) világirodalom (111) világtörténelem (115) víz (22) életrajz (21) érettségi (34)
Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!