Hirdetés

Latin-Amerika

4 perc olvasás
Latin-Amerika

A két legjelentősebb mezőgazdasági termelő Argentína és Brazília. Rosario a kukorica, Santos pedig a kávéexportjáról híres. A közép-amerikai köztársaságokat valaha banánköztársaságoknak nevezték, mert szinte egyetlen exportcikkük a banán volt, de evvel nagy monopóliumot tartottak a kezükben.

Hirdetés

Kubában is a mezőgazdaság dominál, mégis állandó az élelmiszerhiány, s szinte minden termékre bevezették már a jegyrendszert. Az ország fő terménye a cukornád. Legismertebb terménye a dohány, melyből kubai szivarok készülnek, s a kubai rum is világszerte ismert. A koka a kokain alapanyaga, s termesztésében a Bolívia-Kolumbia-Peru kokainháromszög jeleskedik.

Az iparosításban a latin-amerikai országok főleg külföldi tőkére támaszkodnak. Az állam a közlekedés és a nehézipar fejlesztésében vállal szerepet. Az idegen cégek profitjuk négyötödét kiviszik az országból, s csak keveset fordítanak új beruházásokra. A nehézipar csak néhány nagyobb ország nagyobb városaiban fejlődött ki, Buenos Airesban, Mexikóvárosban, Sao Paulóban.

Latin-Amerika mezőgazdasági termékeket és ásványi nyersanyagokat exportál. A legtöbb ország fő kereskedelmi partnere az USA. Argentína és Uruguay kevésbé kapcsolódik az USA külkereskedelmi érdekkörébe, mert hagyományos exportcikkeinek, a húsnak és a nyersbőrnek legfőbb felvevő piaca az Európai Közösség.

 

Elhelyezkedése

Közép- és Dél-Amerika, illetve Mexikó tartozik Latin-Amerikához. Spanyol és portugál gyarmatok voltak, a 19. század végétől függetlenek.

Hirdetés

Természeti erőforrásai

Latin-Amerika ásványkincsekben kifejezetten gazdag. Nagy mennyiségben található a területén ásványi eredetű energiahordozó. ·         Szénféleségek: feketeszén (Venezuela, Brazília) ·         Szénhidrogének: kőolaj-földgáz (Mexikó, Venezuela, Kolumbia) Nagy mennyiségben találhatóak ércek. ·         Vasérc (Mexikó, Brazília, Venezuela) ·         Bauxit (Brazília, Suriname) ·         Rézérc (Mexikó, Chile, Peru) ·         Ónérc (Mexikó, Brazília, Bolívia, Peru) ·         Ezüst (Peru, Chile, Mexikó) Hatalmas alföldjei vannak, amelyek kedveznek a mezőgazdasági termelésnek. Éghajlata változatos, a déli területek a gabonatermesztésnek és a legeltető állattartásnak kedveznek, míg a trópusi területeken ültetvényes gazdálkodás keretében banánt, cukornádat, fűszernövényeket, kaucsukot, kávét, kakaót termesztenek, melyek a világpiacra kerülnek.

Latin-Amerika gazdasága

Latin-Amerika országai nagyrészt spanyol és portugál gyarmatok voltak. A 19. század végétől függetlenek, de a 20. században az USA befolyása alá kerültek. Emiatt nem alakult ki az 50-es évekig feldolgozóipar. Fellendülés azokban az országokban történt az 50-es évek után, amelyek rendelkeztek nyersanyogokkal. Főleg nyersanyagokat és félkésztermékeket exportálnak ma is. Az 1970-es évektől hatalmas hiteleket vettek fel a latin-amerikai országok, amelyeket nem tudtak visszafizetni, ezért eladósodtak, gazdaságuk összeomlott. Az 1990-es évektől megindult a külföldi tőke beáramlása Latin-Amerikába. Amerikai, japán és európai cégek jelentek meg a térségben. Főleg az autóipar, az elektronika és a feldolgozóipar indult fejlődésnek. Fő autógyártó Brazília és Mexikó. A latin-amerikai országokban felfutott a tercier szektor (szolgáltatások), főleg az idegenforgalom kiemelkedő, pl. Brazília, karib-térség. A közép-amerikai államok fő bevételi forrása a monokultúrás banántermesztés (ültetvényes gazdálkodás).

 


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!