Észak-európai országok gazdasága

Észak-Európa országai

Norvégia (Osló), Svédország (Stockholm), Finnország (Helsinki), Dánia (Koppenhága), Izland (Reykjavik)

Természeti adottságok

Észak-Európához tartozik a Skandináv és a Jylland-félsziget (Dánia), valamint a Finn-tóvidék és Izland szigete. Változatos felépítésű, hiszen a Skandináv-hegység röghegység, a Finn-tóvidék ősföld, a Jylland-félsziget jég által feltöltött alföld, míg Izland az Atlanti-hátság tengerszint fölé nyúló része, vulkánokkal, gejzírekkel, bazaltplatókkal és hasadékokkal.

Éghajlata meglehetősen hideg, északi részei a sarkkör fölé nyúlnak. A sarkkör körül tundra, tőle délre tajga, végül óceáni vagy nedves kontinentális éghajlat a jellemző, attól függően, hogy mennyire távolodunk el az óceántól. Az óceáni hatásokat nyugaton felerősíti az észak-atlanti meleg  tengeráramlás.

A félszigetek miatt a folyók rövidek, de a sok csapadék miatt bővízűek, és a Skandináv-hegységben nagyesésűek is. Finnországban rengeteg tó alakult ki jég által kivájt medencékben.

A természetes növényzet északon a tundra, délebbre a tajga fenyőerdői, végül lombhullató erdők. Izlandon a fák hiányoznak, helyette fűfélék alkotják a növényzetet.

Gazdasági élet

Észak-Európa gazdasága szinte teljes egészében a természeti adottságokhoz igazodott. Mivel ezek országonként is eltérnek, ezért a gazdaság igen változatos képet mutat. Egy dologban megegyeznek, mindegyik a fejlett országok csoportjához tartozik. Dánia, Svédország és Finnország az Európai Unió tagja, Norvégia és Izland nem lépett be, féltve halállományát az uniós országok halászaitól.

Bányászat

Országonként változó szerepű, hiszen Dánia és Izland nem rendelkezik jelentősebb bányászattal, Norvégia viszont Európa egyik legjelentősebb olajkitermelője (északi-tengeri mezők), Svédország vasérckitermelése kiemelkedő, Finnország pedig színesfémeket termel ki.

Ipar

Norvégia Európa vízenergiában leggazdagabb országa, ezért főleg olyan iparágak települtek ide, amelyek sok energiát használnak fel és ezért fontos számukra az energia ára (a vízenergia a legolcsóbb). Ilyenek az alumíniumkohászat (behozott bauxitból), színesfémkohászat, vasötvözetek gyártása, valamint az elektrovegyészet. A kőolajkincs miatt fejlődött a kőolajfinomítás és a vegyipar, valamint az olajfúró szigetekhez szükséges berendezések gyártása.

Svédország

Nagy kiterjedésű fenyőerdői miatt hagyományosan fejlett a fakitermelés, cellulózipar, papíripar és faipar. A vasércbányák vonzották a vaskohászatot és az erre alapuló gépipart, amelynek ágai: autó (Volvo, Saab), mozdony, erőművi berendezések, csapágy (SKF), elektronika (Ericsson), valamint a háztartási gépek gyártása (Electrolux). A gépipar központjai: Malmö, Göteborg, Stockholm. Finnországban a fenyőerdőkre ugyanazok az iparágak települtek, mint Svédországban. Ezek mellett hagyományosan fejlett a hajógyártás, az utóbbi időben pedig az elektronika fejlődött robbanásszerűen (Nokia).

Dánia

Főleg alkatrészgyártása fejlett, vagyis az ország beszállítója a Németországban és Nagy-Britanniában lévő cégeknek. Jelentős az élelmiszeripara, ami a fejlett mezőgazdaságra, és a körülötte lévő nagy lakossággal rendelkező országok fogyasztópiacára települt. Izland: Az ország legnagyobb bevételi forrása a halászat, ezért az ipar is főleg halfeldolgozást jelent. Egy főre számítva a világ legnagyobb halászzsákmányát fogják ki az izlandiak.

Mezőgazdaság

A Skandináv-félsziget északi részén, a tundrán a helyi lakosság félvad rénszarvastenyésztéssel foglalkozik. A tajga fenyőerdői jórészt alkalmatlanok növénytermesztésre. Mezőgazdaság inkább csak a félsziget déli részére jellemző, de itt is főleg csak takarmánytermesztésre és  szarvasmarha-tartásra korlátozódik. Svédország legdélebbi vidékein ugyan már megterem a búza is, de a mezőgazdasági termelés óriási támogatásra szorul, hogy fel tudja venni a versenyt a kedvezőbb adottságú régiókkal. Dániában viszont nagy szerepe van a mezőgazdaságnak. Az ország egésze alföld, ezért minden része alkalmas növénytermesztésre. Elsősorban óceáni éghajlathoz alkalmazkodó növényeket termesztenek: árpa, rozs, burgonya, takarmánynövények, len. Állattenyésztésére a szarvasmarhatartás és az import kukoricára alapozott sertéstenyésztés jellemző.