Hirdetés

A városok

4 perc olvasás

Város: a földrajzi munkamegosztásban valamilyen központi szerepkört betöltő, döntően nem mezőgazdasági jellegű település.

Hirdetés

NŐKÉNT AZ INFORMATIKÁBAN: EJTSÜK A SZTEREOTÍPIÁKAT (x)
Az informatika nemcsak kódolás, hanem folyamatos tervezés és tesztelés. Az egyik legdinamikusabban fejlődő terület, ugyanakkor mindig tartogat kihívásokat.
tovább a cikkhez

A városok kialakulása: Az első városok Kr.e. 4000 körül jöttek létre az ókori Mezopotámia területén. Kezdetben a városok is döntően a mezőgazdasági termelésből éltek, később alakult ki a városok igazgatási, vallási, kereskedelmi szerepköre. A városfejlődés az ipari forradalom nyomán vett nagy lendületet, nagymértékben fejlődtek a régi városok és újak is kialakultak. A városok fejlődésével párhuzamosan a városi népesség száma is nőtt.

Urbanizáció:

„urbs”- szóból származik = város – városodás: a városok számának és méretének, valamint a városi népesség számának és arányának növekedése. Az ipari forradalom óta jelentős mértékű folyamat, máig tart. A fejlődő országok népességének csak 6-7%-a, a fejlett országok népességének 70-80%-a városlakó. – városiasodás: a falusi települések átalakulása, melynek során hasonlítani kezdenek a városokhoz mind külsőleg (építkezés, gazdasági tevékenység, szolgáltatások), mind az életmód (fogyasztás, kulturális szokások) tekintetében.

Városszerkezet:

a városok belső szerkezete a társadalmi munkamegosztás térbeli rendjét tükrözi és általában övezetes elrendeződést mutat: – belső munkahelyöv (városcentrum=city): állami és közigazgatási szervek, pénzintézetek, üzletek, oktatási, kulturális intézmények, irodák – belső lakóöv: sűrű beépítésű terület, sokemeletes bérházakkal (ezt az övet érinti leginkább a slumosodás – a lakóépületek műszaki állapotának leromlása) – külső munkahelyöv: nagy helyigényű pályaudvarok, ipari üzemek, raktárak, sporttelepek, laktanyák, kikötők, hűtőházak – külső lakóöv: város peremi nagy lakótelepek, kertvárosi részek, családi házak Minden városhoz tartozik agglomeráció.

Városok típusai Megkülönböztethetjük méret illetve funkció alapján a városokat. Méret alapján – nagyváros – középváros – kisváros

Hirdetés

Többféle hazai és nemzetközi csoportosítás lehetséges. Pl.: 100ezer fő felett itthon már nagyvárosról beszélünk, míg nemzetközileg 500-1millió fő között mozog a nagyvárosok népességszáma. Hazánkban pályázni kell a városi cím elérése.

Funkciók alapján

– Mezővárosok – Ázsia és Afrika kevésbé fejlett térségeiben jellemző, régen Debrecen, Hódmezővásárhely is ilyen volt – Bányavárosok – kitermelő ipar foglalkoztatja a lakók nagy részét pl.: Dorog, Komló – Ipari városok – feldolgozó ipar miatt vált gyorsan óriásvárossá London, Chicago, Torino – Hídvárosok – folyami átkelőknél alakultak ki Szolnok, Szeged – Vásárvárosok – eltérő adottságú tájak találkozásával pl.:hegy-síkság Miskolc, Lipcse – Kulturális központ – kiemelkedő oktatási, művészeti tevékenység jell. Oxford, Sárospatak – Üdülőközpont – a vendégforgalom élteti a fürdővárosokat Hévíz, Miami – Világváros – nemzetközi jelentőségű Zürich, New York – Vallási központ – zarándokhelyek, nagy tömeget vonzanak Debrecen


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!