Hirdetés

Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770-1831)

8 perc olvasás
Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770-1831)

Az azonban nem lehet a megismerés célja, hogy a szubjektumot meghagyjuk ezeknek a megkülönböztetéseknek a közegében. Amikor a megismerés magasabb szintet ér el, akkor fokozatosan felszámolja ezeket a megkülönböztetéseket: felismeri azt, ami egységet teremt azok között a dolgok között, amelyeket korábban megkülönböztetett. Ennek a folyamatnak a nyomán a megismerés egyre magasabb szintű egységekbe szervezi a megismerés tárgyait (és ezek részeként látja magát). A létezők lényegi azonosságának belátása fejeződik ki Hegel egyik legmarkánsabb módszertani tételében, a totalitás-elvben. Eszerint minden állítás (megkülönböztetés) elvonatkoztatás, kiragadott összefüggés. A megismerés kibontakozása annak felismeréséhez vezet, hogy ‘minden mindennel összefügg,’ hogy a megismerés végpontja egyfajta Abszolútum.

Hirdetés

Hegel filozófiájának egyik fontos sajátossága, hogy a szellem fogalmát kivetíti a történelemre: filozófiája szorosan összefonódik egy történetfilozófiával. Hegel szerint a szellem kibontakozása ugyanis nem annyira az egyes embert jellemzi, mint inkább a világtörténelmet. Hegel filozófiájának a tudomány problémájánál sokkal fontosabb dimenziója lett a történelem új felfogása. A történelem itt egy világos cél felé mutató haladási folyamat, amelynek belső mércéje a szellem haladása (a tudomány, a teológia, a művészet terminusaiban). A történelmi körülmények az emberi szellem fejlettségét is meghatározzák. Az emberi szellem fejlődésének egy adott pontján csak a megismerés egy meghatározott, mindig korlátozott szintjét lehet elérni. Az abszolút tudás csak a történelem végpontján tárulhat majd fel. Az emberiség csak fokozatosan nő ki gyermekkorából.

Hatékony filozófiájának hatástörténete sajátos. Élete utolsó éveiben a kor legbefolyásosabb filozófiai gondolkodója lett. Bizonyos értelemben Poroszország hivatalos filozófusa lett. Ez a befolyás annyiban ma is érvényesül, hogy Hegel elképzelései változatos formákban újra meg újra visszatérnek. Mégis elég kevés kiemelkedő filozófust találunk a halála óta letelt időben, aki az ő nyomdokain járt volna. Bonyolult szövésű idealizmusa mindig is csak korlátozottan tudta befolyásolni a filozófiai vitákat. (Sőt, amint személyes befolyása csökkent, még egyfajta Kanthoz való visszatérésre is sor került a német, illetve kontinentális filozófiában.)

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!