A hipotézis és az elmélet

 

A hipotézis olyan következtetés, amelyben az előzmények vagy azok egyike hiányzik, de ezt a tudományos előrelátás pártolja.

Alapja az, hogy objektív feltételekre támaszkodik, azonban az az objektív tartalom nem teljes, mert vannak olyan tételek, amelyeknek igazságértékét nem ismerjük, mivel egyelőre nem bizonyítottak.

A hipotézis megalkotásának esetei:

a)      ha nem világos a tárgyak, jelenségek közötti összefüggések magyarázata,

b)      ha a jelen némely jellemzője alapján rekonstruáljuk a múlt képét,

c)      ha a múlt és a jelen alapján következtetni akarnak a jövőben várható fejlődésre.

A hipotézis folyamatának fokai:

1. fok:    a probléma megoldásához szükséges tényanyag gyűjtése és elemzése.

2. fok:    a hipotézis megalkotása

3. fok:   a hipotézis bizonyításához szükséges következtetések levonása

4. fok:    a hipotézis bizonyítása

A hipotézis a bizonyítás által elméletté válik. Azonban előfordul, hogy sorsa másként alakul: módosul vagy elvetik.

A hipotézis felállításának és ellenőrzésének szabályai:

1.)   A hipotézist egyértelműen kell megfogalmazni, ez az azonosság törvényére támaszkodik. Csak így kerülhető el az, hogy egymásnak ellenmondó hipotézisek szülessenek. Az egyértelműség érdekében minél kevesebb és minél egyszerűbb hipotézist kell felállítani. E szabály megsértéséből a hipotézis felcserélésének hibája következik.

2.)   A hipotézisnek megalapozottnak kell lennie. Az alapot vagy az ellenőrzött tények, vagy az igazolódott tételek jelentik.

 

A hipotézisnek főleg a tudományos kutatásokban van nagy szerepe.