Hirdetés

A felvilágosodás filozófiája. Mechanikus világkép. Enciklopédia

19 perc olvasás
A felvilágosodás filozófiája. Mechanikus világkép. Enciklopédia

Az itáliai felvilágosodás jelentős alakja Giambattista Vico a historizmus alapjait vetette meg.

Ez olyan történelemfelfogás, amely a tettek, a dolgok lénygét genezisükre (eredetükre) vezeti vissza, amely a történetiséget tartja az emberi lét döntő vonásának és az emberi gondolkodás elvi követelményének. Az „ Új tudomány” című művében minden korábbi töténelemfelfogás és történetírást felülvizsgál. Elveti azt az ókori  felfogást, hogy a történelem véletlenek tárháza, hogy isteni akarat függvénye, elveti az ősi „aranykorról” vagy a vadság állapotáról való fejtegetéseket és mindenféle „társadalmi szerződés” elméletet. Vico spekuláció helyett kutatást akart, gyűjteni a tényeket, leleteket, dokumentumokat és azok tanulmányozását tekinti feladatnak. Célja feltárni az „eszmék rendjét” (Platón hatása) és a „tettek  rendjét” ( Tacitus hatása) a történelemben. Így lesz a történelem tudomány és nem pedig költészet. Vico a társadalom keletkezését a családra építi fel.

Hirdetés

Ő maga a monarchiát tekintette olyan államformának, amely képes összetartani az egymásnak feszülő erőket, rendet tartani a zűrzavarban.

A történelem dialektikája szerinte a következő: a társadalom előtti, a természetes állapot objektív szükségszerűsége csapott át saját ellentétébe: a társadalmi szervezettség állapotába, a tekintélyek törvényét a törvények tekintélye váltotta fel, az ösztönösséget pedig az értelem, ami az ember sajátos természete.

Vico nagy művében „Az új tudomány”-ban fejti ki a „ történelmi körforgás” elméletét. Az emberi történelem abban különbözik a természet történetéből, hogy azt az emberek csinálják, ennek ellenére az is törvénysuerűen megy végbe, mégpedig minden népnél ugyanazon törvény alapján.

A népek történetének három fejlődési korszaka van: az isteni, a hősi és az emberi korszak. Az isteni, a hősi és az emberi korszak. Az isteni korszak a vadság természetes állapotából származik. A harcok eredményeként végül is megvalósul az egyenlőség és ésszerűség emberi korszaka, a demokratikus állam. Ez utóbbi a csúcsa az emberi történelem fejlődésének. Ez az érettség korszaka, amely után  hanyatlás következik be és a társadalom visszatér ősállapotába.

Hirdetés

Vico szerint ez a körforgás érvényes a nyelv, a jog és a művészetek fejlődésére is. Szerinte az emberiség már kétszer járta be ezt a fejlődésmenetet: először az ókorban, ( hősi  korszak patrícius és plebejus harcai) másodszor a késői középkor és a reneszánsz.

Vico úgy véli, hogy az emberiséget időnként újra meg kell edzeni a barbárság állapotában, mert a civilizáció következtében elpuhul.

A német felvilágosodás: a legtermészetesebb felosztás egyike a korszakolás:

Korai, közép és késői időszakokra bontás. A korai időszak egyik kiemelkedő képviselője Leibniz, a német felvilágosodás egyik első képviselője, a sokoldalú természettudós és matematikus. Descartes követőjeként vallotta, hogy minden szükségszerű ismeret forrása csak az értelem lehet.

Leibniz az ész, az értelem erejébe vetett hit vezérelte, kísérletet tett a keresztény hit racionális értelmezésére.

A korai időszak másik kiemelkedő képviselője Luther, a reformáció megindítója.

Hirdetés

Szorgalmazta a német nyelvű-anyanyelvi- oktatás bevezetését.

A spinozai panteizmus vonalát folytatta Goethe és Herder, a német felvilágosodás középső szakaszának képviselői. Goethe fő művében, a Faust-ban bemutatja az egész emberiség útját, vágyait, szenvedélyeit, szenvedéseit, sorsát. A művészet megújításától várta a német szellem újjászületését.

Johan Gottfrid Herder: az antik humanizmust tekintette művelődési eszménynek, de az utánzás elutasította, s azt követelte, hogy minden nemzet teremtse meg a saját klasszikus kultúráját.

Történelemfilozófiai fő műve: az „Eszmék az emberiség történetének filozófiájához”. Vico historizmusából, eszméiből elfogadta: a történelemben rend és szükségszerűség uralkodik, a törvények általános érvényűek, minden népre közösek, a „kettős vonal” kimutatható, azaz az emberi célkitűzések sora, majd  a bekövetkező tények, az események sora. Herder historizmusának alapelemei a következők: a történelem mente szakadatlan és előre haladó, de vannak zsákutcák és visszaélések is. Nincs teljes linearitás, nincsen az észnek valamifajta diadalmas előrevonulása.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!