Az emberi gerincvelő felépítése és működése

3 perc olvasás

A gerinces idegrendszer felépítésének megfelelően az ember központi idegrendszere a gerincvelőből és az agyvelőből áll. A gerincvelő a csigolyák alkotta gerinccsatornában helyezkedik el. Körülbelül ujjnyi vastag, szelvényezett (szelvényenként egy-egy kilépő gerincvelői idegpár) és kétoldali szimmetriát mutat. Szakaszai: nyaki, háti (mellkasi), ágyéki, keresztcsonti. Az ágyéki területen elvékonyodik és fonatos részbe megy át. Kívülről hármas védőhártya burkolja – ezek a gerincvelői burkok (agyhártyáknak megfelelő). Szerepük a védelem. A legkülső kemény, a két belső lágy hártya. A két belső között folyadék van, aminek a mechanikai védelem, hőszabályozás a feladata. Ez a folyadék ezen kívül táplálja az idegsejteket és elszállítja az anyagcseretermékeiket. A gerincvelő a nyakszirtcsont nagy nyílásán (az öreglyukon) keresztül kapcsolódik az agykoponya üregéhez.

A gerincvelő bármely két szakaszának keresztmetszetén két jól megkülönböztethető állomány látható. Az átmetszetben a gerincvelő közepén pillangó alakra emlékeztető szürkeállomány helyezkedik el. Ennek mellső vaskosabb része az elülső szarv. Ezek főleg mozgató neuronok, amelyek idegrostjai innen lépnek ki a gerincvelői idegek elülső gyökerén keresztül és haladnak az effektor felé. A keresztmetszetben a hátsó, karcsúbb rész a hátulsó szarv, sejtjei interneuronok. Többségükhöz szinapszison keresztül a test felől belépő érző idegrostok kapcsolódnak. Ez utóbbiak a testben lévő érző neuronok ingerületeit szállítják a gerincvelői idegek hátulsó gyökerén keresztül a szürkeállomány hátulsó szarvába.

A szürkeállományt teljesen körülveszi a gerincvelő fehérállománya, amelyet a ki- és belépő gerincvelői idegek három részre osztanak – elülső, oldalsó, hátulsó köteg. Ezek idegrostokból álló, az agy felé tartó felszálló idegpályákat (hátulsó, részben oldalsó köteg) és az agy felől érkező leszálló idegpályákat (elülső, részben oldalsó köteg) tartalmaznak. Mind a szürke-, mind a fehérállomány felépítésében az idegsejteken kívül nagyszámú támasztósejt is részt vesz.

Működése:

A magasabb rendű lényeknél egyre inkább a magasabb központok veszik át az irányítást. A gerincvelő reflexeket két nagy csoportra oszthatjuk: az egyik csoport a vegetatív, azon belül: szimpatikus (mellkasi, ágyéki szakaszról kilépő rostokban),  és paraszimpatikus (keresztcsonti, agyidegek területéről kilépők), például vizelési, székletürítési reflex, erekció, ejakuláció; a másik a szomatikus: izomeredetű, bőreredetű, tudatosuló reflexek.



Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!

Ez is érdekelhet még:
Reporting The Language Of Others II.

Reporting The Language Of Others II. If the identity of the speaker and the person addressed are not the same...

Friedrich Nietzsche

Friedrich Nietzsche (1844-1900) Protestáns lelkész családban született a Lützen melletti Röckenben. Apja mélyen vallásos szellemben nevelte, de apját egy baleset...

Close