Az ember idegrendszere

A köztiagynak két nagyobb része van: a talamusz és az alatta helyet foglalóhipotalamusz. A talamusz az érzékszervekből eredő felszállópályák fontos átkapcsoló állomása. A hipotalamusz a vegetatív működések szabályozásának központja.

A nagyagy két hatalmas féltekéjének felületét és ezzel az agykéreg mennyiségét a barázdák és a tekervények nagymértékben megnövelik. A kéreg alatt, a nagyagy fehérállományába számos mag ágyazódik. Féltekék: homloklebeny, fali lebeny, halántéklebeny, nyakszirti lebeny. Minden akaratlagos működést eredményező ingerület az agykéregből indul ki.

A kisagy tarkótájékon található: mozgások összerendezése, koordinálása.

A vegetatív idegrendszer a zsigeri működéseket szabályozza. Az idetartozó neuronok szerepük és idegrostjaik lefutása szerint kétfélék. A szimpatikus idegrendszer sejtjeinek axonjai a mellkasi és ágyéki gerincvelői idegekben lépnek ki, majd több irányban elágaznak. Általános hatású, egyszerre a szervezet nagy részének működését befolyásolja.

A paraszimpatikus idegrendszer rostjai egyes agyidegekben és a keresztcsonti gerincvelőből kilépő idegekben haladnak. E rostok egyenesen valamely szerv felé futnak és annak közelében kapcsolódnak át. Itt nem általános az ingerület, hanem egy-egy szervre hat, többnyire a szimpatikus hatással ellentétes módon.

A vegetatív működések fontos szabályozó központja a hipotalamusz. Éhségérzet, jóllakottság, szomjúságközpont. Hőszabályozás.