A szív és keringés

A vérnyomásról

A vérnyomás az erekben folyó vér érfalra gyakorolt nyomása. Normál értéke változó: függ az életkortól és az egyéni adottságoktól. Fiatal felnőttek esetén elfogadható a 120-130 Hgmm szisztolés és 70-80 Hgmm diasztolés érték (120/70 Hgmm). A felső (szisztolés) érték a verőerek tágulékonyságát jelzi, az alsó (diasztolés) érték megváltozása a vese által termelt hormon hatásának a következménye, vagyis a vese állapotára is következtethet az orvos ebből az értékből. Magas vérnyomásról 160/95 Hgmm fölött beszélünk, a 140/90 és 160/95 között határeset. Alkalmanként magas vérnyomás szinte minden embernél előfordul: erős szívdobogásérzés, enyhe, lüktető fejfájás kíséri a nagyobb izgalmakat. Magasvérnyomás-betegség (hipertónia) esetén a vérnyomás legtöbbször lassan kúszik fel, a beteg panaszmentes. Gyógyítása akkor történik gyógyszerrel, ha a diétás módszerek és az életmódbeli változás után sem csökken a vérnyomás, vagy a betegnek más komoly betegsége van (pl. a vese vagy a szív megbetegedései).

A szív és érrendszer megbetegedései és kockázatai

Mindenekelőtt a túlsúlyt – ha van – csökkenteni kell. Lényeges az energiaszegény és szénhidrátszegény diéta betartása, ugyanis a zsíros ételek az elhízáson kívül segítik az érfalak belső felszínén a lerakódások megjelenését, siettetik az érelmeszesedést és annak minden következményét (így a hipertóniát is). A túlsúlyon kívül a nagy nátriumbevitel is elősegíti a betegség kialakulását. Ekkor sószegény, sómentes diétát kell tartani, figyelnünk kell a táplálkozásnál arra h a tartósítószerek nátriumtartalma nagy. Továbbá a kávé, a kóla, az erős fekete tea és kismértékben a kakaó is emeli a vérnyomást, ezek fogyasztását korlátozni, mellőzni kell. A dohányzás köztudottan szűkíti az ereket, emiatt az elszívott cigaretták mennyiségének csökkentése segít a vérnyomás csökkentésében is. A hipertóniában szenvedő beteg nem szedhet olyan mellékhatású gyógyszert, melynek mellékhatása lehet a vérnyomás-emelkedés. Ilyenek a hormonális fogamzásgátló tabletták, az orrcseppek egy része, a reumaellenes gyógyszerek és a kortizontartalmú szerek. Az életmódbeli változások közül a pihenés, a túlerőltetett munka csökkentése, a stresszes, idegesítő, állandó feszültséget okozó helyzetek megoldása a lényeges. Erre alkalmas az autogén tréning, a beteg mozogjon, tornázzon, sétáljon minél többet. Ha mégis szükség van a gyógyszerre, akkor általában vizelethajtó tartalmú gyógyszereket (a vérpályában csökkentik a folyadék mennyiségét) és káliumtablettákat (a vizelettel kiürült káliumot pótolni kell) ír fel az orvos. További orvos által összeállított gyógyszer-kombinációk is lehetségesek. A gyógyszerszedés mellett persze továbbra is be kell tartania a betegnek a táplálkozással és életmóddal kapcsolatban javasolt változtatásokat, mert úgy kevesebb és enyhébb gyógyszerrel is beállítható a vérnyomás.

Az ember keringési rendszerének működését alapvetően befolyásolja a szív és az erek állapota. Ha a szívet valami túlterheli (magas vérnyomás, billentyűhiba), akkor szívelégtelenség alakulhat ki. Jellegzetes tünete a légszomj, a kis terhelésre is bekövetkező nehézlégzés. A szívelégtelen beteg alsó végtagja, főleg a bokája duzzadt, mert az elégtelen szívműködés a nyirokkeringést is rontja. A nyirok nem jut be kellő mennyiségben a nyirokerekbe, hanem a szövetek között pang.

A szívinfarktus során a szív egyes területeit ellátó koszorúerek hirtelen elzáródnak és az ellátatlanul maradt szívizomrész elhal, majd hegesedik. Kialakulását elősegíti a helytelen táplálkozás, vagy a túlterhelt és állandóan feszült idegállapot. A rendszeres izommunka felemészti az esetleg nagyobb mennyiségben a szervezetbe került vérzsírokat is, tehát nehezebben alakul ki érelmeszesedés, amely egyébként a szívinfarktus kialakulásának egyik alapja. Összességében a mozgás, a rendszeres sport jó megelőző tevékenység nemcsak a szívinfarktus, de más betegségek szempontjából is. A szívinfarktus kialakulásához rendszerint egy elmeszesedett, beszűkült érszakasz teremti meg az alapot. Az egészséges ér rugalmas, nagyobb megterhelés esetén kitágul, hogy a több vér jobban el tudja látni a szívizom megnövekedett feladatait. A meszes ér viszont nem tágul, az általa ellátott terület sokkal kevesebb vért fog kapni, és ilyenkor a viszonylagos oxigén- és tápanyaghiányt okoznak. Magasvérnyomás-betegség esetén a szívnek többletmunkát jelent a rendes vérellátást biztosítani, ehhez több oxigénre és tápanyagra van szüksége, ezért hamarabb jelentkeznek a szívpanaszok is. Az érelmeszesedés (az érbelhártya jellegzetes elváltozásának összessége) kialakulásában a helytelen táplálkozás nagy szerepet játszik, a zsíros, fűszeres, koleszterindús ételek elősegítik a vérben a zsírlerakódást. A férfiak az infarktus szempontjából veszélyeztetettebbek a nőknél. Felelős ezért a „hajtós” életforma, a rendszertelen és helytelen táplálkozási szokások, a rendszeres mozgás hiánya, valamint a pihenés és ellazulás hiánya. A szívinfarktus rendszerint nem azonnal, nem tünetelőzmények nélkül jelentkezik. A veszélyt jelzik a korábban kezdődő bizonytalan, éles szívtáji fájdalmak, melyeket általában nem vesznek komolyan, emiatt hal meg a betegek többsége.