A légzési szervrendszer egészsége és betegsége

A dohányzás hatásai

A szén-monoxid a vér oxigénszállító festékanyagához, a hemoglobinhoz erősen kötődik, és nem engedi, hogy oxigén kapcsolódjon hozzá, emiatt a szövetek nem jutnak elegendő oxigénhez. Ez az agy és a szív anyagcseréjében okoz nehézséget. Mindezek hatására a gondolkodási képesség, az odafigyelés jelentősen csökkenhet, vezetés közben romolhat a látásélesség és a reakcióidő.

A dohányzás hatására a vérlemezkék működése is károsodik, gyakrabban csapódnak össze, ezáltal veszélyes vérrögök képződnek. A dohányosok kétszer nagyobb valószínűséggel halnak meg keringési betegségekben, mint a nem dohányosok.

A dohányzás káros hatással van a légutakra, kiszárad a légcső és a hörgők és a hörgőcskék nyálkahártyája, emiatt a csillószőrök, a védőnyák nem működik megfelelően: gyakoribbá válnak a hörgők gyulladásai, a kórokozók egyre mélyebbre jutnak a tüdőbe. A baktériumokon kívül sok por, korom és kátrányszemcse is lejut a tüdőbe, ezeket a szervezet köhögéssel, köpettel távolítja el: innen van a dohányosok erősebb köhögése, krákogása.

A dohányfüsttel a tüdőbe kerülő anyagok rákkeltő hatásúak. Ezért a legtöbb dohányosnak kb. tízszeres esélye van a tüdőrák kialakulására, ha már jó ideje szívja a cigarettát. Csak akkor lesz a dohányosoknak ugyanolyan kicsi esélye a tüdőrákra, mint azoknak, akik soha nem dohányoztak, ha leszokás után 15 évig egyetlen szálat se szív el. A pipázók és a szivarosok, csak négyszer gyakrabban halnak meg tüdőrákban, mint a többi ember, de náluk az ajakrák és a szájüregi rákok fordulnak elő a leggyakrabban. Az emberek gyomorfalát védő nyákos anyag, amely hasonlít a hörgőkben lévőkhöz, a dohányosok gyomrában elvékonyodik, így a gyomor védtelenné válik a sósavval szemben, és hamarabb alakul ki gyomorfekély. Ezáltal megnő a gyomorrák kialakulásának kockázata is.

A dohányzás olyan érszűkületet okoz, amelyet más gyógyszerrel nem lehet megállítani, csak úgy, ha az illető leszokik.

A cigarettafüst a nemdohányzókat is veszélyes helyzetbe hozza: ők érzékenyebbek rá, mint az, aki ehhez már hozzászokott.

Náluk fulladásérzés, fejfájás, erős köhögési inger jelentkezik. Ők a passzív dohányosok, akik szintén nagyobb rákveszélynek vannak kitéve. Sok betegséget felerősít a dohányzás: az asztmás és allergiás betegek a dohányos környezetében sokkal rosszabbul vannak, mint egyébként. A cigarettafüst csökkentheti egyes gyógyszerek hatását.

A várandós anyák dohányzása káros a magzatra: az anya vére által a magzathoz szállított méreganyagok rontják a baba oxigén- és tápanyagellátását. A méhlepény sokkal hamarabb megy tönkre, emiatt gyakran a születés is hamarabb következik be. A dohányos szülők gyermeke megszületésekor lényegesen kisebb súllyal jön világra, ami életben maradási esélyeit jelentősen rontja.

Leszokni a dohányzásról

A többszöri elhatározás, ígéretek hosszú sora nem vezet eredményre akaraterő, szilárd elhatározás nélkül. Kaphatók a patikákban nikotintartalmú rágógumik, tabletták, egyéb segédeszközök, ezek azonban mind hatástalanok, ha az akarat nem elég.

A leszokás előnyei

Könnyebbé válik a légzés, jobban tisztul a tüdő, visszatér a köhögési reflex, az illető teherbíróbbá válik. Javul a szaglás, az ízérzés is élénkebb lesz. Csökken az alvásigény, az egyén sokkal energikusabb lesz. Javul a koszorúerek keringése, csökken a vér szén-monoxid tartalma, javul az agy oxigénellátása. Frissebb lesz a lehelet, a fogakról és az ujjakról eltűnik a sárgás nikotinfolt. Megszűnik az a szociális nyomás, rosszallás, melyet minden dohányos tapasztalhat.