A légzési szervrendszer egészsége és betegsége

Nyugodt belégzéskor nem telítődik teljesen levegővel a tüdő, és kilégzéskor sem ürül ki az egész levegő. A szokásos nyugodt ki- és belégzések alkalmával egyetlen lélegzetvételre kb. 0,5 liter levegő cserélődik a tüdőben. Ezt nevezzük légzési térfogatnak. Szükség esetén a nyugodt belégzés után, maximálisan erőteljes belégzéssel a tüdő felvett 0,5 literen felül további 2,5 liter levegő felvételére képes. Ez a belégzési tartaléklevegő. A normális kilégzés után pedig erőltetett kilégzéssel maximum 1 liter levegőt lehet kipréselni a tüdőből. Ezt nevezzük kilégzési tartaléklevegőnek.

A légzési térfogat a tartalék levegő térfogataival együttesen teszi ki a tüdő levegőbefogadó képességét. Ez nyugodt légzés alkalmával nincs teljesen kihasználva. Ha azonban például fokozott testi munka növeli a szervezet oxigénszükségletét, akkor mélyebb légzéssel egy lélegzetvételre nagyobb mennyiségű levegő cserélődik a tüdőben. Ez huzamosabb időn keresztül a tartalék levegőből csak bizonyos határig növelhető. Ha a légzési térfogat meghaladja a tüdő levegőbefogadó képességének 50%-át, erőteljes fáradás, majd kimerülés lép fel. A legerőteljesebb kimerülés után is még jelentős mennyiségű levegő marad állandóan a tüdőben. Ez, a kb. 1,5 liter maradék levegő csak a tüdő teljes összenyomásakor távozna el. Nyugalomban átlagosan 16-szor 0,5 liter levegőt lélegzünk be, illetve ki. Egy perc alatt tehát 8 liter levegőt cserélünk ki tüdőnkben. Ez a nyugalmi légzési perctérfogat.

A tüdő levegőbefogadó képességét jelentősen növeli a rendszeres sportolás és edzés. Az edzett szervezet légzőműködései gazdaságosabbak, mint az edzetlen szervezeté. Mozgás közben ugyanis az edzett szervezetben inkább a belélegzett levegő mennyisége fokozódik, mint a légzésszám. A férfiak, a nők és a gyerekek légzőizmai nem egészen egyformán működnek. A férfiak esetében a rekeszizom mozgása az erőteljesebb, mint a bordaközi izmok összehúzódása, míg a nők és a gyerekek szervezetében a bordaközi izmok működnek intenzívebben.

Az akaratlagos (szomatikus) idegrendszer kismértékben módosíthatja a légzés szabályozását. Egyrészt a légzés rövid ideig akaratlagosan visszatartható. Másrészt a különböző érzelmi, gondolati hatásokra a megfelelő agykérgi területek ingerülete átterjedhet a nyúltvelői légzőközpontokra, és fokozhatja vagy csökkentheti a légzés gyakoriságát vagy a belégzések mélységét.

A tüdők légcseréjének zavara alakul ki a tüdőasztma rohamai miatt. A betegséget a szervezet túlérzékenysége válthatja ki, por, szőr, növényi anyagok és légúti fertőzés hatása, sőt idegesség is előhívhatja a rohamokat. A hatásokra a hörgőcskék simaizomzata görcsösen összehúzódik, a nyálkahártya bőséges váladékot termel, így a hörgőcskék szinte teljesen elzáródnak, légszomj keletkezik. Sok idős ember légcseréjét és gázcseréjét károsítja a tüdőtágulás. A léghólyagocskák rugalmassága csökken, ezért kitágulnak, később pedig egyre több léghólyagocska összeolvad. Így romlik a tüdő rugalmassága, és csökken a légzőfelület. A dohányzás tüdőtágulást okozó hatása kétségtelen.

A mozgásszegény életmód mellé gyakran társul a dohányzás szokása. Káros hatása elsődlegesen a légzőszervi megbetegedésekben mutatkozik, bár a szív és érrendszer egyes betegségeinek kialakításában is komoly tényezőként szerepel. A dohányzás betegséget előidéző tényezőként a hörgők rendszeresen kiújuló hurutos megbetegedésében és a súlyos tüdőrák kialakulásában jelentkezik. A dohányzás gyakoriságával ugrásszerűen nő a megbetegedések száma. A nem dohányzók közül a tüdőrákban elhaltak száma alig több mint 0,3%, a dohányosok közül viszont a napi 20 cigarettánál kevesebbet fogyasztók 5%-a, míg az 50 cigarettán felül fogyasztók 22%-a hal meg tüdőrákban. A dohányzás nem közvetlen oka a tüdőráknak, de olyan meghatározó tényező, amely lényegesen elősegíti a betegség kialakulását. A dohányfüst nikotin- és kátránytartalma mellett jelentős mennyiségű szén-monoxidot és további több száz kémiai anyagot (arzént, cián-hidrogén, radioaktív anyagokat, szerves gázokat, stb.) tartalmaz, melyek a dohányfüsttel együtt mélyen lejutnak a tüdőbe, és ott szabadon kifejtik mérgező hatásukat. Az ún. „light” cigaretták egész sorát dobták piacra a dohányipari cégek, melyek dobozán feltüntetik a csökkentett kátrány- és nikotintartalmat. Azonban a többi káros égéstermékből szinte ugyanannyi jut a szervezetünkbe ezekből a cigarettákból is.