Hirdetés

(SÍRVERS)

(SÍRVERS) – Vörösmarty Mihály

Egy özvegy, boldog mint nő és mint anya egykor,
     Míg e szép neveket sorsa viselni hagyá, –
Keble kihalt örömét e kőnek alája temette,
     Jó férje s szeretett magzata hamvaiban. –
Eltemeté bennök, mit az élet nyujthata édest
     És örökös gyásznak fellege szálla reá.
Sorsa sötétségén csak a hit fáklyája dereng, mely
     Túl a síron igér majdani egyesülést.

1837 eleje


Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!