(MÉRT HAGYTÁL EGYEDŰL…)
(MÉRT HAGYTÁL EGYEDŰL…) – Vörösmarty Mihály
Mért hagytál egyedűl, testvér, e puszta világban,
Hol megdermed a szív s végre kifárad az ész.
Nélküled én most két életnek hordom igáját:
Gyászodon a tiedet, lelkemen a magamét.
Hirdetés
Baracska, 1851
