A SZERETŐ OHAJTÁSA 1 perc olvasás A SZERETŐ OHAJTÁSA – Vörösmarty Mihály Mint a gyenge virág haldokló fára fonódik, S repkény karjaival tartja ölelve hiven: Úgyan fogjanak át, lánykám, hű karjaid engem, Majd ha nagy álmomnak végtelen éje közelg. Hirdetés 1833 Hozzászólások Ezek is érdekelhetnek még:Csongor és TündeKilencedik énekÖtödik felvonásHetedik ének