ÖRÖMVERS DROPPA MIHÁLY FÉLSZÁZADOS ÜNNEPÉRE[29]

ÖRÖMVERS DROPPA MIHÁLY FÉLSZÁZADOS ÜNNEPÉRE[29] – Tompa Mihály

              I.

Hív munkásságban élvén,
  Mi szép – mi isteni!
A hosszu pálya végén
  Visszatekinteni!
Szentebb öröm derűje
  Nem mosolyghat reánk,
Mint hogy tisztünk betöltve,
  Melyre hivattatánk.

Agg férfiú! félszázad
  Immár eltelve van,
Hogy a kis gyenge nyájat
  Vezérléd gondosan,
S munkál a gyermek elme
  Fejlesztésén kezed;
Legyen az Úr kegyelme
  Ez után is veled!

Munkás férfi! légy üdvez,
  S ajakinkról fogadd
Méltányos részedűl ez
  Őszinte hangokat, –
Szived nyúgodt és tiszta,
  Mint a nap ha leszáll:
Mosolygva nézhetsz vissza
  Pályád határinál.

              II.

Nem vész el jutalma a hű munkásnak;
Rá lelki nyugalom, hála és tisztelet várnak.
Ki hü munkásságban töltél immár ötven évet,
Hála és tisztelet legyen érdembéred.

S ha majd egy napon ősz fejedet ennyi
Törődés után a sirba hajtod le pihenni,
Legyen áldás, béke, elhamvadó szived felett
És fejfádon meleg köny s hű emlékezet.