EMLÉKLAPOK.

EMLÉKLAPOK. – Tompa Mihály

              I.
      JULIÁNAK.

A tavaszra gondolj télben,
Öröm közt a bus napokra:
Szirtes uton járj merészen,
A rózsák közt óvakodva,

Jó a völgyben, szép az ormon:
Szállj magasra, ah de ritkán!
Vágyad inkább legyen otthon
A szűk völgyben, mint a sziklán.

Búbaj közt is szép az élet!
Virágért a tüskét tűrd el…
Vedd, mint sorsod közli véled,
Az édest a keserűvel!

Borong az ég, majd megkékül,
Mosolygás a köny testvére;
Ne várj élvet árnyék nélkül,
Ne is búsulj nem remélve!

Igy alant, fent, – fényben, árnyban:
Állj mosolygva, állj szilárdan!
S meg ne sirass, meg ne bánj
Semmit, semmit oh leány!

              II.
 F. ANDRÁSNAK.

Ülve az őstelken, hol rád fény és öröm árad:
  Védd, gyarapítsd, – s díszét még magasabbra emeld!
És kik az első fát olták s letevék az alapkőt:
  Őseid emlékét áldani el ne mulaszd!

              III.
   CZIRILLÁNAK.

Jó s balsorsról minek szóltok!?
Mennyit szenved? Milyen boldog?
Magán áll az emberen;
Ég, föld vidúl, – s bús a nárcis
Mig a füge a sziklán is
Édes gyümölcsöt terem.